A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a kormány számára készített előzetes szakvéleményében az állt, a Lázár János által péntek délután bejelentett javaslat lényegében jogellenes – ismerteti az Index a birtokába került dokumentumot. Az a felvetés ugyanis, hogy a devizahitelesek rögzített árfolyamon végtörleszthessenek, mind a kormány szakértőinek véleménye, mind az igazságügyi tárca jelentése alapján is egyértelműen olyan mértékű beavatkozás, amely visszamenőleges hatállyal módosít a polgári szerződéseken. Ezt pedig még a korlátozott jogkörű magyar Alkotmánybíróság is, az Európai Bíróság viszont szinte biztosan elfogadhatatlannak minősíti majd.

Az anyag megállapítja: a magyar jog alapján valóban van lehetőség arra, hogy a parlament akár visszamenőleges hatállyal beavatkozzon már élő, polgári jogi szerződésekbe, új törvény azonban csak kivételesen írhat felül szerződéseket, a kivételesen kitétel pedig a bírósági gyakorlat alapján jól körvonalazható tartalommal bír. Eszerint egyebek között olyan változásnak kell beállnia a szerződéskötés után a körülményekben, aminek köszönhetően a vállalt kötelezettség teljesítése valamelyik fél jogos érdekét sértené. A változásnak a társadalom széles rétegét kell érinteni, és biztosítani kell azt is, hogy a beavatkozás a cél elérése érdekében szükséges, a megvalósításával korlátozott más alapjogok sérelme arányos.

Bár a széles körű társadalmi érdek, érintettség megállapítható a devizahitelek problémája ügyében, a többi ponttal kapcsolatban már a szakértők komoly fenntartásai olvashatóak ki az anyagból. Az árfolyamváltozás a szakértők szerint bár megváltozott külső körülmény, magának az árfolyamváltozásnak a tényét, lehetőségét minden adós ismerte és vállalta a hitelszerződés aláírásakor. Erre egyébként az adósok döntő többsége által nyilván el nem olvasott, esetenként több tíz oldalas banki szerződési feltételek külön kitértek, egyes bankoknál külön is aláírattak kockázatvállalási nyilatkozatot az ügyfelekkel.

Ezek alapján már a magyar Alkotmánybíróság is a javaslat ellen dönthet: a jog szerint a bankoknak a kölcsöntőkére vonatkozóan tulajdonjogi védelme van: ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy miközben a bank keres a hitelen, és a futamidő végén természetesen sokkal több pénzt szed be a kamatokkal együtt az adóstól, mint a felvett hitelösszeg, annak erejéig viszont különös védelmet élvez. A szakértők szerint az AB könnyen kártérítést ítélhet meg az állam terhére a bankoknak abban az esetben, ha az adós által a kedvezményesen visszafizetett végtörlesztés nem éri el a fennálló tőketartozást.

"Amennyiben az állam a tőkeveszteség vonatkozásában nem kártalanítja a bankokat, az a szabályozás alkotmányellenességének kockázatát rejti magában, írja a jelentés, ami külön kitér arra is: a kockázatot még az Alkotmány esetleges módosításával sem lehet kikerülni, így az alaptörvény módosítása nem indokolt. ('Jelen esetben az alkotmányossági megítélés alapját olyan alkotmányos alapelvek (a jogbiztonság követelménye és a tulajdonhoz való jog) szolgáltatják, amelyek az alkotmányos rendszer egészét áthatják, azok magából az Alaptörvényből következnek, ezért az Alaptörvény módosítás nem indokolt' – áll a szövegben. Magyarul: sajnos olyan alapvető jogelvekről van szó, melyek lerombolásához még a kétharmad is kevés" – jegyzi meg a portál.)

A jelentés szakértői véleménye szerint ráadásul az uniós jog szempontjából sem lenne védhető, a tervezett törvény ugyanis a jogbiztonság elvének és a jogos várakozások védelmének sérelmét is felveti. Levezethető az is, hogy a tőke szabad mozgását, a külföldi vállalkozások letelepedését korlátozza a jogszabály, az uniós joggyakorlatban ugyanis az, ha egy vállalkozás a körülmények előre nem látható komoly változásával szembesül állami oldalról, önmagában elég lehet az elmarasztaló ítélethez. Ha az Európai Bíróság elmarasztalja, várhatóan kártérítésre is kötelezi a magyar államot, erre legutóbb az áfaperben volt példa – éppen most ősszel kell a GDP egy százalékához közelítő 250 milliárd forint körüli összeget visszafizetnie a költségvetésnek.

A javaslatot először ismertető Lázár János szavai szerint 200-300 ezer emberen segíthetnek a végtörlesztési lehetőséggel, 200 ezer emberrel számolva nagyjából 260 milliárd forint vesztesége lenne a bankoknak. Ez az az összeg, amit – akár kamatostul – a magyar államnak a saját szakértői szerint is borítékolható uniós eljárás után ki kéne fizetnie, a kérdés politikai szempontból nyilván csak az, hogy még ebben a ciklusban, esetleg éppen a választások előtt megszületik-e az ítélet, és ezzel megérkezik-e a számla.