A pénzügyminiszter az esemény lezárása előtt franciául elmondta: "a bizottság javasol, a tanács és a parlament elutasít", idézve az Európai Unió működésének egyik alapelvét. Az új adónem, azaz az értékpapír-, származtatott-termék- és devizatranzakciókra kivetett adó legnagyobb európai ellenzője Nagy-Britannia, amely csak akkor lenne hajlandó támogatni egy ilyen lépést, ha azt globális szinten vezetnék be. Timothy Geithner, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, aki péntek délelőtt vett részt a wroclawi Ecofin ülésen, euróövezeti források szerint kijelentette, hogy Amerika nem támogatna egy ilyen javaslatot.

Mindazonáltal a legnagyobb euróövezeti államok, Németország és Franciaország elkötelezettek a tranzakciós adó bevezetése mellett. Wolfgang Schäuble, Németország pénzügyminisztere az ülés után elmondta, hogy szándékuk szerint az EU 27 tagállamára terjesztenék ki az adónemet. Úgy fogalmazott: "az Európai Bizottság javaslatot fog tenni a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére az EU egészében. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy átmenjen a javaslat". A német politikus elismerte ugyanakkor, hogy a brit álláspont megnehezítheti feladatukat de leszögezte: nem szabad már most feladni a küzdelmet.

Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere a találkozót követően "nagyon nehéznek" nevezte a tárgyalásokat, ám elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövő heti éves rendes közgyűlése újabb alkalmat ad arra, hogy egyeztetéseket folytassanak. Uniós források szerint a francia és német felek a gazdaságilag fejlett államok G20-as csoportjának novemberi találkozóján fogadtatnák el javaslatukat. A miniszter úgy fogalmazott: "Be kell vallanom, egyáltalán nem egyértelmű, hogy lesz erről megállapodás Európában. Ha ez nem lehetséges, akkor elképzelhető, hogy euróövezeti szinten folytatódnak a tárgyalások".

Michel Barnier, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos a wroclawi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a tárgyalások csak nemrég kezdődtek az ügyben és elmondta, hogy az adó "politikailag helyes" és "pénzügyi szempontból praktikus".

Az eseményen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke amellett érvelt, hogy az euróövezet egészének adóshelyzete "valószínűleg kedvezőbb", mint legnagyobb riválisaiké. Úgy fogalmazott: "ha az euróövezet, vagy az EU egészét nézzük, akkor más fejlett gazdaságokhoz képest bíztató a helyzet". Elmondta: az euróövezeti államok költségvetési hiánya a területi GDP 4,5 százaléka lehet az idei évben, miközben "más fejlett államokban ez a mutató 10 százalék körül van". Trichet hangsúlyozta, hogy a gond néhány tagállam szintjén jelentkezik. Ezeket a hibákat azonban éppen most javítják ki - mondta az EKB-elnök.

A Görögországnak nyújtandó mentőcsomag részeként előírt finn biztosítékkal kapcsolatosan Francois Baroin francia pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a technikai megoldás "karnyújtásnyira van". Finn kollegája, Jutta Urpilainen azonban pesszimistábban nyilatkozott, a találkozóról távozva újságíróknak úgy fogalmazott: "nem, sajnos még nem" született megoldás. Az európai bankok helyzetéről szólva Anders Borg, Svédország pénzügyminisztere amellett érvelt, hogy "egyértelműen szükség van" az európai bankok újratőkésítésére. "Ezt már az IMF is elmondta, hogy az európai bankrendszerben jobb biztosítékok kellenek" - tette hozzá.

Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter az európai banki stresszvizsgálatok kritériumrendszerének szigorítása mellett szólalt fel és kijelentette, hogy a legutóbbi tesztek nem nyugtatták meg a piacokat. Elmondta: szigorítani és egységesíteni kell a stresszvizsgálatokat, különösen a rendszerszintű jelentőséggel bíró pénzintézetek esetében, ahogy az már Spanyolországban megtörtént. A spanyol politikus tájékoztatása szerint a miniszterek a találkozón egyetértettek abban, hogy a teszteknek a nagyobb piaci bizalom kialakításához kell hozzájárulniuk és, hogy ennek a bizalomnak nem szabad eltűnnie, ahogy az legutóbb tapasztalható volt. Salgado szerint a pénzügyminiszterek abban is közös véleményen voltak, hogy az európai bankoknak "lépésről lépésre" tőkét kell emelniük annak érdekében, hogy kedvezőbb helyzetben érjék őket az esetleges jövőbeli pénzügyi sokkok.