A passzívház elnevezése onnan ered, hogy szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteséget minimalizálják, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereséget maximalizálják.

Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke a lapnak azt mondta: a már elkészült passzívházak tapasztalatai azt mutatják, hogy a fűtés költségvonzata 80-90 százalékkal is kevesebb lehet, bár a passzívházak építési költsége nagyjából 20 százalékkal több, mint mint egy klasszikus házé.

Horváth Szabolcs

A passziívházak elterjedését egy európai uniós direktíva is támogatja: a 2010 májusában elfogadott irányelv szerint a tagállamoknak 2020. december 31-ig biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen, vagyis ezután már csak ilyen épületek épülhetnek.

A legtöbb passziívház Európában Ausztriában, illetve Németországban van.