A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó - és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló - euróövezeti bankok feltőkésítése, az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország "ellenőrzött" törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig. A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.

Egy másik nagy vasárnapi konzervatív brit lap, a The Sunday Telegraph forrásai szerint a stabilitási alapot kétezer milliárd euróig terjedő összegre töltenék fel, és ebből vonnának "tűzfalat" a többi eladósodott euróövezeti tagállam, elsősorban a harmadik és negyedik legnagyobb valutauniós gazdaság, Olaszország és Spanyolország köré.

A legutóbbi londoni adósságpiaci adatok szerint azonban máris a valutauniós periféria adósságválságának járványszerű terjedésére utal, hogy a legnagyobb központi eurótagállamok törlesztéskockázatára köthető biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) hirtelen megugrással rekordra drágultak az elmúlt kereskedési héten.

A nemzeti bank Görögországban

AP

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a német kormánykötvények CDS-középárfolyama a hétzáró pénteki londoni kereskedésben 105-106 bázispont környékén járt, de a hét második felében mértek 107 bázispont feletti német CDS-árazást is, ami rekord az euróövezeti kockázati megítélés alapmércéjének tekintett Németország esetében. A német CDS-díjszabások még az elmúlt kereskedési hét elején is csak 85  bázispont körüli szinteken mozogtak Londonban.

A hétvégére kialakult német CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a német szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja meghaladta a 105 ezer eurót minden 10 millió euró német államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis egyetlen kereskedési hét alatt 20 ezer euróval drágult.

Különösen feltűnő, hogy a német CDS-kontraktusok most már jóval drágábbak az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság, Nagy-Britannia törlesztésbiztosítási tranzakcióinál: a brit CDS-középárfolyam az összehasonlítható futamidőre 93-94 bázispont környékén járt a londoni kereskedési hét végén. Az elmúlt héten szintén rekordra, most először 200 bázispont fölé emelkedett a második legnagyobb eurógazdaság, Franciaország CDS-kontraktusainak díjszabása.

E piaci hangulatban a pénzügyi válság korai szakasza óta nem mért szintekre drágultak a magyar szuverén törlesztéskockázat biztosítási ügyletei is. A CMA DataVision kimutatása szerint az irányadó ötéves futamidőre 525 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 525 ezer euró - volt a magyar CDS-középárfolyam a pénteki londoni kereskedésben. A hét elején 460-470, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban.

A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.

A CMA DataVision legfrissebb, idei második negyedévi globális adóskockázati listáján - amely a CDS-ügyletek júniusi utolsó londoni középárazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország volt a világ legkockázatosabb államadósa, megelőzve olyan országokat, mint Venezuela, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnám.