Elfogadta az Európai Bizottság szerdán a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illetékekre vonatkozó javaslatot – jelentette be José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. Az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott Európa helyzetéről szóló beszédében Barroso jelezte: az új adó, melyet Tobin-adóként szoktak emlegetni, évi 55 milliárd euró pluszbevételt jelenthetne az uniónak.

Az Európai Bizottság a döntésével egy nagyon régóta vitatott terv mellett tette le a voksát. Tőke- és pénzpiaci forgalmi adót vetnének ki a pénzügyi tranzakciókra (lásd erről keretes írásunkat) – egyelőre csak az európai társaságokat érintő összes pénzügyi tranzakcióra, de a cél az, hogy november 3-4-i G20-csúcstalálkozón a tervezet mellé állítsák a világ vezető gazdasági hatalmainak a döntéshozóit. Ha ugyanis csak Európában vezetnék be, akkor az jelentős versenyhátrányba hozná az itteni cégeket, és sok nemzetközi cég elvinné a pénzügyi központját Európából.

Jose Manuel Barroso

AP

Fölfelé el lehetne térni

A törvénytervezetben az unió az adókulcsok minimális mértékét adnák meg, melyhez képest a tagországok felfelé eltérhetnének. A részvény- és kötvényértékre 0,1, származékos értékpapírok (derivatívák) értékére 0,01 százalék lenne az alapkulcs, a valutaforgalomra viszont nem vonatkozna az új adó – tudta meg a német dpa. Fontos, hogy az adó nem terhelné az EU 500 millió lakosának a pénztárcáját, csak gazdasági társaságoknak kellene fizetniük. Az új adónemet 2014-ben vezetnék be, és a EU központi költségvetéséhez járulna hozzá. Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság cserében egy olyan külön javaslaton is dolgozik, amely csökkentené a tagországok hozzájárulását a közös költségvetésbe.

Lesz eurókötvény is?

Barosso szerdai beszédében még egy nagyon fontos döntésről beszélt. Megerősítette, hogy a bizottság hamarosan ismerteti az euróövezeti kötvény bevezetésének lehetőségeit taglaló előterjesztését. Ugyanakkor azt is elmondta: ahhoz, hogy az eurókötvényt be lehessen vezetni, a jelenleginél mélyebb integrációra van szükség . Mindez várhatóan érinti az uniós alapszerződéseket is. Vagyis a bevezetéséhez valamennyi tagország parlamentjének szavaznia kell róla.

Az eurókötvény lényege az, hogy az egyes tagországok adósságait az Európai Unió közösen garantálná: a lejáró adósságok megújításához a tagországok nem egyenként bocsátanának ki euróban denominált kötvényeket, hanem közösen – ezzel várhatóan olcsóbban tudnának bevonni forrást olyan tagországok számára is, akik a piacról nehezebben vagy drágábban finanszíroznák magukat. Az eurókötvény ügye is erősen vitatott. Például amiatt, hogy ez leronthatja az unió vezető államainak a hitelképességét (pl. Németország). Így nem csoda, hogy az eurókötvénnyel kapcsolatban a fő elvárás a szorosabb pénzügyi-költségvetési együttműködés.

A gyorsulás oka

Barroso az Európai Parlament előtt tartott beszédében aláhúzta, történetének legnagyobb kihívásával néz szembe most az Európai Unió. "Nem csupán gazdasági és szociális válság sújtja az EU-t, de bizalmi válság is. Ez utóbbi leküzdéséhez szerinte elsősorban azt kell bizonyítani, hogy az uniós országok képesek megoldani a gazdasági nehézségeket" – fogalmazott.

Az Európai Unió intézményrendszerét eddig mindig azzal vádolták, hogy nagyon nehezen lép. A sajtó a pénzügyi tranzakciók adójáról szóló bejelentést is valamivel későbbre várta. Az új adónemről várhatóan az uniós pénzügyminiszterek jövő heti luxembourgi találkozóján is egyeztetnek.