A kormány csütörtökön kelt határozatában döntött arról, hogy a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményeket, alapítványokat, közalapítványokat és gazdálkodó szervezeteket, valamint a főváros fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket átveszi az állam, feladataikkal, valamint összes vagyonukkal és adósságukkal együtt. A kormányhatározat szól arról, hogy ezt milyen előkészületek előzik meg, és a kormányzat egyes tagjaira ez milyen feladatokat ró.

Január elsejétől cserél gazdát

Anélkül, hogy az utóbbiakat részleteznénk, nézzük a szabályokat: az átvételt bizottságok készítik elő, ezek vezetői egyfelől a megyei kormánymegbízottak lesznek, kivéve a megyei és fővárosi kórházakat, melyek átvételét az egészégyügyért felelős miniszter által kijelölt központi államigazgatási szerv vezetője koordinálja. Bár az utóbbi szervezetet a kormányhatározat többször is emlegeti, nincs nevesítve. Feltehetően a májusban alakult egészségügyi ellátásszervezői, szakfelügyeleti és hatósági megaszervezetről, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről (Gyemszi) van szó.

A tizenkét fővárosi kórház és a megyei intézmények is január elsejétől kerülnek az államhoz.

A kormányhatározat szerint az átvételt a miniszterelnök és a megyei közgyűlési elnökök, illetve a főpolgármester között kötendő megállapodásnak kell megelőznie, amely tartalmazza az átveendő intézmények felmérését (a vagyonleltár elvégzését), valamint, hogy milyen lépésekben kívánják megvalósítani az intézmények konszolidációját. (A megállapodás miatt az MSZP az ügyészséghez fordul, jelentette be a hvg.hu-nak Mesterházy Attila, mert a közgyűlésben való szavazás nélkül engedik át az önkormányzati javakat az államnak. Akkor még csak szándéknyilatkozatról volt szó. Most a dolog élesbe fordul: a kormányhatározat nem mond többet, mint hogy a megyei közgyűlésekkel, illetve a Fővárosi Közgyűléssel együttműködve kell ezt a megállapodást előkészíteni.)

Szeptemberig visszamenőleg revizori pecsét kell

Szeptember elsejétől az állam csak olyan kötelezettségeket ismer el (magyarán: azokat a számlákat fizeti ki), amiket a megyei kormánymegbízott vagy a kórházak esetében (feltehetően) a Gyemszi jóváhagyott.

Az intézmények tokkal-vonóval cserélnek gazdát: az összes vagyonnal és valamennyi munkavállalóval együtt. Az átvételt biztosítani kell azoknak az önkormányzatoknak az esetében is, amelyek ellen adósságrendezési eljárás folyik - itt a bankokkal, hitelezőkkel is meg kell állapodni.

A kormány a nemzetgazdasági minisztert bízza meg, hogy folytassa le az egyeztetéseket az egészségügyi intézmények tulajdonosaival a kórházak adósságának átvételéről, aminek alapján az adósságátvállalás technikai részletei és az idei és a jövő évi költségvetésre gyakorolt hatások is meghatározhatók. A határozat külön nevesíti a megyei önkormányzatok kötvényállományának átvételét. Ez tavaly év végén 570 milliárd forintra rúgott. Az átadásra nagy részben azért van szükség, mert a megyéknek nincsenek saját bevételei, viszont jelentős hiteleket vett fel, és mint Pest megyét, már a hitelezők szorongatják.

Az átvétellel összefüggésben a kormány egyszerűsítené a működéssel kapcsolatos jogszabályokat, valamint rendezné az uniós pályázati kötelezettségekre vonatkozó, még nyitott kérdéseket. (A pályázaton elnyert pénzt két év alatt el kell költeni, illetve öt éves fenntartási kötelezettséget is előírt az unió; de a kormányhatározat azt is sejteti, hogy a már megnyert, illetve szerződésbe foglalt támogatásokat is felmondhatják.)

A megyék folyószámláját ezentúl az államkincstár vezető majd, ami az önkormányzati szférában is tevékeny bankok érdekeit sérti. (Elsőként az egyik legeladósodottabb megyei önkormányzat, Heves megye folyószámláját vette át a Kincstár még augusztusban az OTP Banktól.)

Inkább most, mint később

A fővárossal a kórházakról nem Matolcsy, hanem Réthelyi tárgyal majd (Navracsics koordinációja mellett), míg a nemzetgazdasági miniszternek meg kell teremtenie a már emlegetett központi államigazgatási szerv működésének költségvetési feltételeit, az érintett tárcák vezetőinek pedig javaslatot kell tenniük a szükséges jogszabályi változtatásokra.

A legtöbb határidő azonnali vagy október végi  – a minisztereknek egyedül az átvett intézmények működését lehetővé tevő jogszabályi környezet kimunkálására van több, mint egy hónapjuk. Hiszen nyom a határidő: az új rendszer már január elsején startol.