Pénteken Brüsszelben kiadott közleményében – amely a bizottság versenyképességről készített jelentését kísérte – Antonio Tajani ipari biztos úgy vélte: "Az európai ipar jó formában van és készen áll a versenyre..., azonban... szerkezeti reformokra van szükségünk ahhoz, hogy felszabadíthassuk a vállalkozóinkban, azaz a gazdaságélénkülés főszereplőiben, rejlő potenciált".

A jelentés egyebek között megállapította, hogy a termelékenység és a vállalatok innovációs tevékenységének tekintetében nagy a szóródás az uniós tagállamok között. Írországban például az átlagos gyártási munkatermelékenység csaknem 125 százaléka a munkavállalónkénti bruttó hozzáadott értéknek, Bulgáriában viszont a 20 százalékot sem éri el. Az innovatív vállalatok aránya 80 százalék (Németország) és 25 százalék (Lettország) között mozog, Magyarországon is átlag alatti.

A bizottság értékelése szerint "Luxemburgban, Finnországban, Észtországban, Cipruson, Dániában és Svédországban a jogi szabályozás kevésbé megterhelő a vállalkozások számára, a belga, portugál, görög, magyar és olasz vállalkozások panaszkodnak e tekintetben a leggyakrabban".

Az értékelés minden EU-tagországgal röviden külön is foglalkozik. A Magyarországra vonatkozó rész szerint jelentős pozitív hatása lehet a cégek beruházási tevékenységére és profitjára, ha az elmúlt időszakban bejelentett intézkedéseket megvalósítják. Az idén szerkezeti jellegű lépések születtek a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás, a közigazgatás, az oktatás területén, és a kormány prioritásai közé tartozik az üzleti környezet javítása is a magas adminisztratív terhek csökkentésével és a közbeszerzési rendszer kisvállalkozó-barát módosításával. A kihívások között említi a jelentés a forráshoz jutást, az intézményes bizonytalanságot, az alacsony kutatásfejlesztési arányt, valamint az uniós források innováció- és vállalkozásösztönző elosztását.

AP

Uniós szinten a bizottság hat területen látja lehetőségét és szükségét az előrelépésnek: a gazdasági szerkezetátalakítások elősegítésében, az innováció ösztönzésében, a fenntarthatóság és az erőforrás-hatékonyság elősegítésében, az üzleti környezet javításában, az uniós egységes belső piac nyújtotta előnyök kihasználásában, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásában.