Az észt jegybank jelentésében hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az észt gazdaság egyensúlyba került, a kedvező növekedési adatok ellenére óvatos költségvetési politikára van szükség.

Az észt GDP 2009-ben 14 százalékkal esett vissza a pénzpiaci válság hatására. A tallinni kormányzat jelentős reformokat, bér- és nyugdíjcsökkenést jelentett be, és a balti állam idén már az euróövezet leggyorsabb növekedését mutatta fel. Észtországot rendre követendő példának említik brüsszeli és frankfurti körökben.

A jegybank azonban szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében úgy fogalmazott: "a pesszimista forgatókönyvek bekövetkezésének valószínűsége nőtt a világgazdaságban a nyár vége óta". Arra szólította fel a pénzügyminisztériumot, hogy ennek ismeretében véglegesítse jövő évi költségvetését.

A bankokkal kapcsolatosan leszögezte: alapvetően kedvező helyzetben fogadhatnak bármilyen világgazdasági visszaesést. Ám felhívta a figyelmet, hogy az osztalékfizetéskor, és a likviditási és tőkeügyletekről való döntések meghozatalakor tudatában kell lenniük annak, hogy a nagyobb tartalékok jelentik a legnagyobb biztonságot egy változó gazdasági és pénzügyi környezetben.

Az észt pénzintézetek nagyobb, elsősorban skandináv anyabankok, így a SweBank és a Nordea leányai.