szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az eddigi jelzések alapján valószínű, hogy a kormány elővigyázatossági készenléti hitelkeret-megállapodást kötne a Nemzetközi Valutaalappal. Ezt azok az országok kérhetik, amelyeknek nem kell azonnali mentőöv, de szükségük van egy biztonsági hálóra. Feltéve, hogy nem csak kommunikációs fogásról van szó, mivel az IMF csütörtök este hatkor még azt közölte, hogy nem kapott hivatalos megkeresést.

Az "új típusú" jelzővel legutóbb az influenza vonatkozásában kellett megismerkednünk, most a kormánynak köszönhetően az IMF-fel kapcsolatban is nyerhet új összefüggést. De mit jelenthet, hogy Magyarország "új típusú" együttműködési megállapodást kötne az IMF-fel?

Amit a kormány mond

Mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtök délután kiadott közleményében fogalmazott: az újfajta megállapodás – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az egész nem csupán kommunikációs trükk-e, amelynek a piac átmeneti megnyugtatása a célja. Az IMF ugyanis egyelőre nem jelezte, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményezett vele és a Magyar Nemzeti Bank is jelezte, hogy csak a minisztérium közleményéből értesült a kormány szándékáról.

Egy NGM-es forrásunk szerint őket legalább annyira meglepte saját sajtóosztályuk közleménye, mint bárki mást. „Mindenki azt találgatja, hogy akkor ez most elővigyázatossági hitelmegállapodás-e, vagy készenléti, senki nem tud semmit” – mondta informátorunk, hozzátéve, hogy ők inkább az elsőre tippelnek, hiszen szerintük ilyen van Romániának és Lengyelországnak is, és valószínűleg Lettország is ilyet köt majd.

MTI / HVG Archív

Az IMF működését jól ismerő forrásunk szerint nehéz eldönteni, hogy milyen valutaalapi segítségnyújtási instrumentumnak felelhet meg a készülő megállapodás. Szerinte ahhoz, hogy elővigyázatossági megállapodást köthessünk az IMF-fel, ahogy azt Lengyelország is tette, nem történtek meg a szükséges előminősítések, és nem is olyan volt az elmúlt hónapok gazdaságpolitikája, hogy azt az IMF eredeti belső szabályai alapján megkaphatnánk. Informátorunk ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az IMF-nél is rugalmasan alkalmazkodhatnak a helyzethez.

Ennek alapján azonban egyelőre valószínűbb, hogy nem úgynevezett elővigyázatossági hitelkeret-megállapodást (Precautionary Credit Line), hanem inkább elővigyázatossági készenléti hitelkeret-megállapodást (Precautionary Stand-By Arrangament) kérne a kormány az IMF-től. Ilyet kapott Costa Rica, El Salvador és Guatemala a pénzügyi válság során. Azok az országok kérnek ilyen segítséget, melyek nem szándékoznak lehívni az összeget, de fenntartják a lehetőségét annak, hogy adott esetben gyorsan lehívják, ha szükségük lesz rá. Ez az instrumentum a 2008-ban lehívott készenléti hitelkeret-megállapodás (Stand-By Arrangement) továbbfejlesztett változata.

2008: továbbfejlesztett verzió

2008 őszén a Gyurcsány-kormány készenléti hitelkeret-megállapodást kötött az IMF-fel, aminek a megkötéséhez szándéknyilatkozatot (letter of intent) is be kellett nyújtania, amelyben részletesen leírta azt a makropályát, amit a kormány a pénzügyi stabilitás érdekében szükségesnek látott, és aminek eléréséhez az intézkedéseket is megnevezte. Erre bólintott rá az IMF igazgatósága. A megállapodás része volt annak az ütemezésnek a meghatározása is, hogy milyen időközönként, mekkora részletekben férhetünk hozzá a hitelkerethez. Ehhez kapcsolódott az IMF és az Európai Bizottság közös felülvizsgálata is, melynek során folyamatosan ellenőrizték a vállalásaink teljesülését.

Eddig három készenléti hitelünk volt

Magyarországnak eddig három készenlétihitel-megállapodása volt az IMF-fel: az 1993. szeptembertől 1994. decemberig futott 340 millió SDR-es keretből Magyarország 56,7 millió SDR-t hívott le. A következő, 1996. márciustól 1998 februárig tartott, 264,18 millió SDR-es keretből semmit sem használtak fel ténylegesen. Az utolsó egyezményt 2008. novemberben kötötték, tavaly októberben járt le, 10,537 milliárd SDR-es (mai áron 12,2 milliárd eurós) keretéből 7,637 milliárd SDR-t hívott le a kormány. A tőke törlesztése jövőre kezdődik, 2014-ig tart, a kamat és a költség várhatóan 286,4 millió SDR (332 millió euró) lesz.

2009-ben az IMF továbbfejlesztette a készenléti konstrukciót, hogy az országok rugalmasabban tudjanak reagálni a válság kihívásaira. Ennek során megkétszerezték a leköthető forrásokat és egyszerűsítették a feltételeket. Az új változat teszi lehetővé azt is, hogy elővigyázatossági okból kössön egy IMF-tagország készenléti megállapodást. Ennél a hiteltípusnál a közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi.

A különbség a készenléti hitelhez képest az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását. A le nem hívott keretekre az IMF 0,5 százalékos szolgáltatási díjat számít fel. Ilyen megállapodása van például Romániának és Szerbiának. A románoknak biztosított keret alapján Magyarország esetében 3,61 milliárd eurós elővigyázatossági biztosítékot jelentene egy ilyen megállapodás.

A további lehetőségek

Egyes elemzők számolnak azzal, hogy hazánk elővigyázatossági hitelkeret-megállapodást is köthetne, ami szintén biztosíték gyanánt szolgálhat, és nem kell lehívni az elérhető összegből. Ez egy új instrumentuma az IMF-nek, amit eddig csak Macedóniának nyújtott. A Precautionary Credit Line (PCL) elnevezésű konstrukciót a Valutaalap azoknak az országoknak találta ki, amelyek, jóllehet megbízható politikát követnek és stabil fundamentumokkal rendelkeznek (ezeknek a feltételeknek jelenleg nem valószínű, hogy maradéktalanul megfelelne Magyarország), viszont a sérülékenységük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeretet (az úgynevezett Felexible Credit Line) szigorúbb feltételeinek.

Az elővigyázatossági hitelt tehát azokra az országokra szabták, amelyeknek nem kell azonnal lehívható forrásokat biztosító készenléti hitel, a rugalmas hitel feltételeit viszont nem tudják teljesíteni. A kiutalás módszere: a kiutalás után egy évvel ellenőrzik a szabályfeltételek betartását, ötvözve a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.

A rugalmas hitelkeretet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül.

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek tartását. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti. Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban két évre, majd idén januárban újabb két évre körülbelül 22,23 milliárd euró értékben. Az összeg a lengyel IMF-kvóta 1400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva a keretösszeg 16,86 milliárd euró lehetne.

Blöff?

Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy bármilyen hitelkeret-megállapodást kötünk az IMF-fel. A kétséget erősítheti Orbán és Matolcsy ellenszenve az IMF-fel szemben, valamint az IMF magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos véleménye, illetve azt, ahogyan múlt nyáron a kormány bánt a nemzetközi szervezettel.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint kétkedésre ad okot, hogy az NGM közölte, a kormány meg akarja őrizni a függetlenséget (vagyis nem akar megfelelni az IMF által támasztott feltételeknek), illetve finanszírozás helyett csak biztosítást akar kötni. Csakhogy az IMF-nek valójában nincs olyan támogatása, aminek ne lennének feltételei.

Az NGM közleménye utalhat arra, hogy elővigyázatossági hitelkeretet (PCL) kötnének, az elemző azonban nem látja a megállapodás lehetőségét, hiszen az IMF valószínűleg a devizahitelekkel kapcsolatos intézkedések vagy némelyik új adószabály módosítását kérné. Montalto szerint ugyanakkor elővigyázatossági készenléti hitelre sem sok esély van, hiszen ehhez számos feltételnek meg kellene felelni, márpedig a kormány ezt a közlemény szerint nem vállalná. Készenléti hitelmegállapodásról sem lehet szó, mert az nem biztosítékra, hanem finanszírozásra szolgál.

Mindezek miatt a Nomura elemzője attól tart, hogy a kormány közleménye csupán verbális intervenció, hogy megnyugtassa a piacot, valós tartalom nélkül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!