A német közgazdász a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak elmondta: az EKB döntése, hogy korlátlan mennyiségben biztosít likviditást a bankok működéséhez "jelenleg nem vezet inflációhoz, mivel a bankok nagyon óvatosan hiteleznek", de "ez a gyakorlat változni fog, ha a gazdaság fellendül". Ekkor a központi bankoknak gyorsan kell reagálniuk - tette hozzá.

Stark arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi bankok által történő jelentős államadósság-finanszírozás korábban rendre magasabb inflációt okozott. "Mindig infláció a vége. Nem rövid távon, de közép- és hosszú távon" - fogalmazott a szakember.

Euróövezeti politikusok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a frankfurti szervezetre, hogy indítsa be bankóprését, és kezdje el jelentős mennyiségben vásárolni a bajbajutott euróövezeti államok államkötvényeit. Az EKB azonban az ilyen lépések inflatorikus, illetve a "könnyű mentésnek" a tagállamok reformtörekvéseit hátráltató hatása miatt rendre elutasítja az ilyen intézkedéseket.

A keményvonalas, konzervatív német monetáris politikai hagyományokat követő Jürgen Stark korábban - elemzők szerint - azért jelentette be, hogy az év végén távozik a frankfurti szervezettől, mivel nem értett egyet azzal, hogy az EKB augusztusban újraindította másodpiaci kötvényvásárlási programját (SMP). Az SMP azonban még nem minősül bankóprésnek, azaz mennyiségi enyhítési politikának, mivel az EKB a vásárolt kötvények névértékének megfelelő összegben von ki likviditást a piacról heti tenderén. Az EKB elsődleges mandátuma az euróövezeti árstabilitás fenntartása.

Stark az interjúban elmondta: "lényegét tekintve rossz" ötlet lenne az EKB inflációs célját a jelenlegi 2 százalékról 4-5 százalékra emelni, mivel egy ilyen bejelentést csak "nagy nehézségek árán" lehet visszafordítani.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat november közepi közlése szerint az euróövezeti infláció októberben és szeptemberben egyaránt 3,0 százalék volt éves szinten.

Az előző heti, sokak által sikertelennek ítélt német kötvényaukcióval kapcsolatosan Stark abbéli véleményének adott hangot, hogy "nincs ok túldramatizálni a nehézségeket". Mind mondta, az aukción elfogadott hozamszint még mindig "az infláció alatt van". Az interjúban Stark leszögezte: az euró "biztosan" fog még létezni 10 év múlva, vélhetően több tagállammal, mint ahány ma van.