A GKI elnöke egy keddi konferencián az Mfor tudósítása szerint azt mondta: előrejelzésük szerint a költségvetés strukturális hiánya az idén 6 százalék körül lesz, ezért 2012-ben 1000 milliárd forint feletti kiigazítás szükséges a 3 százalék alatti hiánycél tartásához. A GKI elnöke szerint alapvető probléma, hogy a cégeket egyre jobban adóztatja a kormány, "2012-ben a magyar cégek adóterhelése magasabb lesz, mint 2010-ben úgy, hogy közben volt egy adócsökkentés".

"A magyar érdek a gyors megegyezés lenne az IMF-fel és az EU-val, de ez nagyon nehéz lesz. Eleve érthetetlen a kiinduló magyar álláspont a biztonsági hálóról, hiszen Magyarország csak a készenléti hitelmegállapodás feltételeinek felel meg, legfeljebb azt lehet tenni, hogy ezt egyfajta elővigyázatossági készenléti megállapodásként kezeljük, vagyis nem kötelező lehívni a részleteket" - vázolta fel a GKI szakembere. Vértes András szerint azért is érthetetlen a kormány álláspontja, mert jelenleg hazánk 8 százalék felett tud ötéves kötvényeket eladni, miközben az IMF-hitel kamata 4 százalék körül van.

Vértes szerint azért lesz nehéz megállapodni, mert egyszerre kell megfelelnünk a Nemzetközi Valutaalap és az EU feltételeinek, ezek közül az EU szabhat merevebb kereteket. "Fordulat és reális költségvetés nélkül nehéz bármit is elérni, hasznos lenne még a büdzsé elfogadása előtt fontos változtatásokat tenni" - mondta.  "Összefoglalva sok a bizonytalanság és a kockázat, de a kényszer nagy úr. A szükséges változások és az IMF-megállapodás nélkül nem tudjuk magunkat a piacról finanszírozni" - zárta mondandóját Vértes.

A bankok szerint egy IMF-megállapodás növelheti a bizalmat Magyarország iránt, abban bíznak a pénzintézetek, hogy ezzel a CDS-felárunk is csökkenhet, és ők is olcsóbban tudják majd finanszírozni magukat - mondta ugyanitt Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Kovács Levente szerint a gazdaságfejlesztéshez erős bankokra volna szükség, mivel a pénzintézetek nagymértékben elő tudják segíteni a pénzügyi döntéseket. Emellett az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy a vállalati hitelezés 2 százalékos növekedése egy százalékkal járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.

A Bankszövetség főtitkára szerint a pénzügyi intézmények fő feladata a növekedés elősegítése és az otthonteremtés támogatása. "Az elmúlt években a magyar bankok tőkéjük 12-szeresét helyezték ki a magyar gazdaságba, 2003 és 2009 között nyereségük 70 százalékát Magyarországon hagyták a külföldi tulajdonú bankok, ez nagyságrendileg 1800 milliárd forintot tett ki" - vázolta fel Kovács.

További részleteket itt olvashat!