Decemberben kiújult Oroszország és Ukrajna gázszállítási vitája; Ukrajna drágállja az orosz gázt, Oroszország pedig sokallja az európai államok felé irányuló ukrán vezeték szállítási díját. A két ország kereskedelmi ellentéte 2006 és 2009 januárjában, kizárólag a vitájukon kívül álló európai államokban, így többek között Magyarországon okozott energiaellátási zavarokat.

Magyarországon a gázhiány esetére vonatkozó szabályokat a parlament pontosította, az elmúlt három évben pedig a honi gáztároló-kapacitás több mint 50 százalékkal, 3,7 milliárd köbméterről 6,2 milliárd köbméterre nőtt, mintegy 200 milliárd forintos költséggel.

A német E.ON tulajdonában lévő, a honi gázbiztonság alapjául szolgáló, összesen 4,3 milliárd köbméteres – napi 55 millió köbméter kitárolására alkalmas – kereskedelmi gáztárolók feltöltéséről Egyházi Nikoletta, az E.ON Hungária szóvivője a Népszabadságnak azt mondta, hogy tárolói készletük jelenleg valamivel több mint kétmilliárd köbméter. Ez csupán 48 százalékos töltöttségi szintet jelent, szerinte azonban a kereskedői igény jelenleg ezt a szintet indokolja. A korábbi évekhez képest összességében előreláthatólag kevesebb gáz kerül betárolásra – fogalmazott az energiacég szóvivője.

Az E.ON tárolóinak töltöttsége a kereskedelmi igényeken múlik. Ezek az elmúlt évek során szinte teljes töltöttséget indokoltak, így az 50 százalék alatti szint némileg meglepő. A csökkenő igények szakértők szerint azonban részint a világgazdasági válsággal, részint a magyarországi üzleti körülményekkel magyarázhatók. Az E.ON piacpolitikáját befolyásolhatják az oroszokkal és a magyar kormánnyal folytatott, a hírek szerint nem feszültségmentes tárgyalások tapasztalatai vagy épp az időközben mellettük kialakított stratégiai-kereskedelmi gáztároló is.

"Az 1,2 milliárd köbméteres, algyői, Szőreg 1. jelű stratégiai tároló gyakorlatilag tele van" – nyilatkozta a lapnak Gáti István, az egységet üzemeltető MMBF Zrt. vezérigazgatója. Ez azért meglepő, mert az Orbán-kormány tavasszal úgy döntött, hogy ebből a – piacinál olcsóbbnak tartott – készletből 200 millió köbmétert az állami Magyar Villamos Művek (MVM), 85 milliót pedig az E.ON gázkereskedő cége értékesíthet lakossági célra. Gáti István elmondása szerint az E.ON ebből mindeddig semmit, az MVM pedig csupán egy jelképes, egy-kétmillió köbméter körüli mennyiséget vételezett. Az okok vizsgálata nem tartozik a tárolóüzemeltető feladatai közé – szögezte le a vezető. Ezek a készletek továbbra is a megjelölt társaságok tulajdonában vannak, azzal szabadon rendelkezhetnek.

A vonatkozó rendelet szerint ha sor kerülne ilyen értékesítésre, az így kitárolt mennyiséget az MMBF kisebbségi tulajdonosának, a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségnek 2012 közepéig kell pótolnia. A tároló természetesen továbbra is képes a napi 20 millió köbméteres stratégiai kitárolási kapacitásra – közölte. A csapok megnyitásáról az illetékes miniszter rendelkezhet, alapvetően ellátási vészhelyzet esetén. Az egység 2010-es átadása óta még nem volt szükség ilyen lépésre.

A Mol többségi tulajdonában lévő MMBF üzemelteti a stratégiai tárolóval együtt épült 700 millió köbméteres kereskedelmi célú tárolót is. Ebből a készletből ezen a télen eddig körülbelül 200 millió köbmétert tároltak ki a gázkereskedők – szögezte le. A stratégiai tároló kiépítését az első orosz–ukrán gázválságot követően, 2006-ban rendelte el az akkori magyar kormány. A megvalósításra kiírt pályázatot a Mol nyerte meg az E.ON ellenében. A stratégiai és kereskedelmi tároló kivitelezési költsége összesen mintegy 150 milliárd forint volt.

A stratégiai gáztárolás költségét a fogyasztók az úgynevezett biztonsági készletezési díj formájában fizetik meg, amelyet minden elfogyasztott köbméter után, külön feltüntetett tételként számláznak. Noha a kivitelezéskor elhangzott kormánynyilatkozatok ennek mértékét a köbméterenként 150 forint körüli díjon belül legfeljebb mintegy egy forintban jelölték meg, a tétel mára két – bruttó 2,6 – forintra nőtt. A politikai döntés során az sem hangzott el, hogy a magyar a világ első nem kereskedelmi alapon működő, hanem a tarifába beépített, kötelezően fizetendő tétellel fenntartott biztonsági földgázkészlete. A tarifatételből évi körülbelül 20 milliárd forint jön össze. Ennek egy része az a tárolási díj, ami az MMBF stratégiai gáztárolási költségeit fedezi. A kereskedelmi tárolás díját pedig a gázkereskedők fizetik meg.