szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 harmadik negyedévének végén a GDP 82,6 százalékát tette ki és 22 931 milliárd forintra rúgott - tette közzé az MNB. Ez még az előzetesen közölt adatnál is magasabb, és ennél magasabban utoljára 1995-ben járt a mutató, amelyet most a forint gyengülése húzott fel - értékelte az adatot a Portfolio.hu.

November közepén az MNB előzetesen még úgy becsülte, hogy az államadósság a harmadik negyedév végén a GDP 82,0 százaléka, azaz 22 929 milliárd forint volt - a most közzétett adat ennél magasabb. A második negyedév végén még "csak" 76,7 százalékos volt az adósságráta, vagyis három hónap alatt csaknem 6 százalékpontos volt az emelkedés - tette hozzá a Portfolio.hu.

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -5,7 százaléka volt az elmúlt egy évben.

Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,6 százaléka volt a jegybank szerint.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 2,7 százalékát érte el a 2011 harmadik negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,5 százalékát tette ki az elmúlt egy évben.

Az Államadósság Kezelő Központ épülete
Horváth Szabolcs

A tavalyi harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 241 milliárd forint volt - jelentette az MNB. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor számottevően csökkentek a befektetési jegyek. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az államkötvények és a hitelek növekedése.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége (104 milliárd forint) elsősorban betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (121 milliárd forint) alapvetően az egyéb követelések csökkenését, illetve a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.

A harmadik negyedévben a háztartások pénzügyi eszközeinek esetében a készpénz, a forintbetétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor jelentősen csökkentek az egyéb követelések a magán-nyugdíjpénztári kilépésekkel kapcsolatos reálhozam kifizetések miatt - tette hozzá az MNB.

A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, emellett jelentősen csökkentek az egyéb kötelezettségek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!