A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) több büntetőfeljelentést tesz majd hűtlen kezelés miatt, amint véglegesíti jelentésének a magánnyugdíjpénztárak működésére, működési költségeinek felhasználására vonatkozó részét; a Kehi a vagyonkezelést is vizsgálja, már látni, hogy jelentős kár van, az elmaradt haszon több milliárd forintra tehető - jelentette be a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.

Mint Selmeczi Gabriella mondta, a Kehi az első szakaszban a magánnyugdíjpénztárak működését, a működési költségek felhasználását vizsgálta, azt, hogy megfelelt-e a jogszabályoknak, illetve, hogy célszerű volt-e. A miniszterelnöki megbízott szerint a kasszák nehézkesen szolgáltattak adatokat, ezért a Kehinek többször is határidőt kellett módosítania.

Maga a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tavaly májusban kapott 240 millió forint pluszforrást a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ellenőrzésekre a „rendkívüli kormányzati intézkedések terhére”, így 20 fővel bővíteni tudta a létszámát. A Kehi tavaly február végén kapott parlamenti felhatalmazást arra, hogy visszamenőlegesen is vizsgálja, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő, egykori magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel a pénztárak miként gazdálkodtak.

Selmeczi Gabriella mai sajtótájékoztatóján

MTI / Beliczay László

Halálos ítélet

A magánnyugdíjpénztárak felett a költségvetési bizottság mondta ki a halálos ítéletet tavaly decemberben, amikor benyújtotta a tagdíjak megszüntetéséről szóló módosító javaslatát. Ezt megelőzően Matolcsy György jelentette be, hogy továbbra is az államkasszába megy majd a kasszatagok béréből levont 10 százalékos járulék - és napokon belül az is kiderült, hogy a kormány kinyitja a kaput a pénztártagoknak a visszalépésre.

A még az évvége előtt elfogadott gazdasági stabilitási törvény szerint a pénztári tagok március végéig kezdeményezhetik a visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A parlament döntött arról is, hogy azok, akik a magánnyugdíjpénztárban maradnak, állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie. Ez azt jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók nyugdíjjogosultsága egy hónapra szakad csak meg (az eredeti törvény szerint 2011 december elsején vesztették el a pénztárban maradók a nyugdíjjogosultságukat), és az év elejétől ez helyreáll.

Aki legyőzte a pénztárakat

MTI / Szigetváry Zsolt

A kormány döntéséből nem csupán az következett, hogy a magánnyugdíjpénztárak száma alaposan megcsappan (a fúziók már korábban megkezdődtek), hanem az is, hogy egy-két kivétellel megszűnnek, illetve csak az önkéntes pénztárak maradnak.

Az AB nem támadta meg a nyugdíjpénztári törvényt

Az Alkotmánybíróság (AB) idei utolsó ülésén nem született döntés a magánnyugdíjvagyont érintő törvényről. Bár az ügy előadóbírója már a nyári szünet előtt elkészült a határozattervezettel, a 15 tagú AB mostanáig nem véglegesítette a határozatot. Az AB döntés(képtelenség)ében az is szerepet játszhatott, hogy a parlament elébe ment egy esetleges alkotmánybírósági pofonnak, és a leginkább kifogásolt paragrafusokat a már leírt módon egy héttel korábban megváltoztatta. Ennek ellenére a testület ítélkezhetett volna a törvényről, ennek elmaradását az AB elnöke is kudarcként élte meg. Az alkotmánybírósági ügyet az érintett pénztárak jövőre továbbvihetik.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer elleni kormányzati támadásoknak Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott lett a megszemélyesítője a kormányváltást követően. 2010 októberben az ő javaslatára függesztették fel 14 hónapra a tagdíjak átutalását a pénztáraknak és szüntették meg a pályakezdők kötelező beléptetését a pénztárakba. Híressé vált mondása: „a magánnyugdíjpénztárak eltőzsdézték az emberek nyugdíjpénzét”. Ő kampányolt akkor is, amikor a pénztártagokat „választás elé” állították: térjenek vissza az állami rendszerbe.

Az ÁSZ elnöke is kifogásolta a pénztárak működését

MTI / Beliczay László

A kampányt az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a magánnyugdíjpénztárak működéséről szóló jelentésével is megpróbálták alátámasztani; ennek fő megállapítása az volt, hogy a magánpénztári rendszer nem átlátható, és ha bedől egy pénztár, a tagok futhatnak a pénzük után. A nyugdíjmegtakarításokon elért hozamokat az ÁSZ és Selmeczi is mindvégig vitatta, velük szemben a Stabiltás Pénztárszövetség viszont a PSZÁF adataira támaszkodva állította, hogy a nyugdíjalapok (egy kivétellel) 1998 és 2010 októbere között reálhozamot értek el. Ennek mértéke a portfóliók többségénél 2-3 százalék.

Szabálytalanságok: a PSZÁF és a Kehi is vizsgált

Az állami rendszerbe visszaterelt nyugdíjpénztári tagok vagyonátadásának kezdetekor pattant ki, hogy a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) a tagokat milliárdokkal megkárosító befektetési gyakorlatra lelt néhány nagyobb pénztárnál: több pénztár ugyanis adóparadicsomokban bejegyezett befektetési alapokban fialtatta a tagok kötelező pénztári befizetéseit. Ezzel kapcsolatban a PSZÁF bírságokat szabott ki, az indokolatlan többletköltséget okozó befektetések megszüntetésére és a ráfizetés megtérítésére kötelezte az érintett pénztárakat.