A Szekszárdi Városi Bíróság január 18-i, szerdai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Teller projekt keretében készült „tanulmányok és egyéb eredmények” nyilvánosságra hozatalára. A döntés egy lassan két éve húzódó macska-egér játék újabb fordulója. A tét nem kevés: megtudhatja-e végre a nyilvánosság hogy mennyiből és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat?

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2009-ben kérte először a Paksi Atomerőművet a tervezett atomerőmű bővítését megalapozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. Paks nemleges válasza után adatkérelmi per indult azok nyilvánosságáért. A Tolna Megyei Bíróság ítéletében később arra kötelezte az atomerőművet, hogy a projekt keretében kötött szerződéseket hozza nyilvánosságra. Ezt az atomerőmű megtette.

A szerződések ismeretében az Energiaklub újabb kérelemmel fordult az atomerőműhöz; ezúttal a szerződések értelmében készült tanulmányokat és más eredményeket is hozzák nyilvánosságra. Ezeket azonban csak részben adták át, így ismét a bíróság döntése vált szükségessé. A hiányzó dokumentumok között van például az Esplanade Kft.-nek az erőmű bővítési lehetőségeiről szóló, 48 millió forintért készített tanulmánya, amely ügyében ügyészségi nyomozás folyik, vagy a Budapest Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete által, csaknem 11 millió forintért készített kommunikációs tanulmánya.

Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Szekszárdi Városi Bíróság ítéletének értelmében az alperesnek 15 napon belül kell a dokumentumokat közzétennie - olvasható az Energiaklub honlapján.