A kiigazítási igénynek a kedvezőtlenebb makropálya az oka, de sok, főként a devizahiteleseket érintő lépés is növelte a kiadásokat - írja a Világgazdaság. A legnagyobb a decemberben elfogadott törvényben még nem szereplő, a devizahitelesek új típusú árfolyamrögzítési mechanizmusához kapcsolódó állami támogatás.

A gyűjtőszámlán elhelyezett összeg kamatrészét ugyanis a bank és az állam megosztva vállalja magára, amiből csak ebben az évben több mint 30 milliárd forintos kötelezettség származik.

Ehhez jön még hozzá a 90 napon túli késedelemben lévő devizahitelesek adósságának részleges elengedése - teszi hozzá a lap. Ezen a soron is 20 milliárd forintnyi költségvetési többletkiadás merülhet fel. A közszférában dolgozóknak megígért végtörlesztési segítség még alakulhat, de a jelenlegi formájában durván 17 milliárd forintot emészthet fel a kedvezményes forinthitel-konstrukció kamattámogatása és a bankoktól részben átvállalt veszteség.

Ugyancsak a kamattámogatás okoz többletkiadást a felsőoktatás reformjának részét képező, új típusú diákhitelnél.

A jelenlegi állás szerint a gyengébb forint miatt az állam devizában esedékes hiteltörlesztése több tízmilliárddal fog többe kerülni, mivel szakértők szerint a büdzsé decemberi újrakalkulálásakor ezt a tételt nem korrigálta a kormány, a számításokban így még a 270 forint alatti szint szerepel. A növekvő hozamok ugyanilyen hatással járnak, csak a forinttartozás esetében, de az erre vonatkozó céltartalékot csaknem 100 milliárd forintra emelte a kormány, így ez várhatóan fedezi a felmerülő többletköltségeket.