Az arányos, egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre "rendkívüli feladatokat" ró - mondta Matolcsy újságírók előtt, miután a kormány - Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével - a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel több mint kétórás megbeszélést folytatott hétfőn a Parlamentben.

A tárcavezető szerint 790 ezer feletti azoknak a munkavállalóknak a száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki. A kormány és az érdekképviseletek végül egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg.

Eszerint Matolcsy szerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére. A versenyszektort érintően azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - tette hozzá.

Túry Gergely

A miniszter közölte, hogy a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.

Matolcsy György kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.

A tavalyi évet felidézve úgy fogalmazott: a kormány rendkívüli aggodalommal figyelte, milyen módon képes a magyar gazdaság ezt a "nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertényt" végrehajtani, vagyis úgy áttérni az első évben az arányos, egykulcsos adórendszerre, hogy ennek nem lesznek vesztesei a munkavállalók között.

Az első év végül egyértelmű sikerrel járt - jelentette ki, majd emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszer módosítása a munkavállalói körben ötszázalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy kilenc százalékkal bővültek. A részletekről azt mondta, hogy a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt.

Mindez nem jelenti azt - hívta fel a figyelmet -, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. "Mindenesetre mi most egy olyan rendszert működtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának (...) egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul" - mondta. A miniszter elmondta, hogy a megbeszélésen téma volt egy általános gazdaságpolitikai áttekintés is a 2012-es év várható karakteréről.

Beszámolt továbbá arról, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban részt vevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, "Magyarország-specifikus" kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni - válaszolta a nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó.

Matolcsy György hétfői budapesti sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet hozott a valutaalap működésébe.