A 620 tagú Bundestagban a kormányoldalnak 330 képviselője van, a pénzügyminisztérium előterjesztését azonban csak 304-en szavazták meg a kormánypárti frakciókból. Hatan hiányoztak, de Merkel egy szavazattal akkor is elmaradt volna a kancellári többséghez szükséges 311 szavazattól, ha ők mind megjelennek és támogatják a javaslatot.

A Bundestag a görög válság 2010 elején történt elmélyülése óta eddig hatszor szavazott különböző válságkezelési tervekről, és Merkel valamennyi esetben megkapta a kancellári többséget. A hétfői eredmény mindenképpen csapást jelent Merkel kormányfői tekintélyére, egyúttal újabb repedés a konzervatív-liberális koalíció kohéziós erején, amelyet már február közepén kikezdett a Wulff-utódlás kapcsán támadt huzavona.

Az ellenzék oldaláról a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek előre jelezték, hogy megszavazzák a kormányzati előterjesztést. A koalíciós frakciók vezetői ezért nem fektettek külön hangsúlyt arra, hogy összetrombitálják valamennyi képviselőt, hiszen biztos volt a javaslat elfogadása - hívják fel a figyelmet a név szerinti szavazás hétfő este közölt részletes eredményét elemző első kommentárok.

A kormány tavaly szeptemberben egységesen állt ki az EFSF mellett, a második görög mentőcsomag támogatása viszont már nem volt egyöntetű; Hans-Peter Friedrich belügyminiszter, a bajor keresztény uniópárt (CSU) politikusa egy vasárnap megjelent interjúban azt mondta, Görögország nagyobb eséllyel javíthatna versenyképességén, ha kilépne az euróövezetből. Ez nyílt szakítást jelent a Merkel-kormány válságkezelő stratégiájával, hiszen a 130 milliárd eurós mentőcsomag legfőbb célja éppen az, hogy az euróövezeten belül stabilizálja Görögországot.

A görögök támogatását kezdettől fogva ellenző konzervatív képviselők között volt, aki megjegyezte: Friedrich nincs egyedül véleményével, sokak nevében beszél. A miniszter hétfőn visszavonulót fújt, hangoztatta, hogy megszavazza a CDU-s vezetésű pénzügyminisztérium javaslatát és nem kételkedik Merkel-féle válságkezelés sikerében, ez azonban, úgy tűnik, kevés volt az elégedetlenkedők lecsendesítéséhez - emelik ki megfigyelők.

Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a szavazást megelőző vitában Merkel nem volt meggyőző. Kimondatlanul is Friedrichhel vitatkozott, beszédében hangsúlyozta, hogy az új mentőcsomag a görög gazdaság versenyképességét szolgálja, a kilépés az euróövezetből pedig kalandor vállalkozás lenne, amit tilt a kancellári eskü. Ugyanakkor Merkel lelkesültség, szenvedély, politikusi pátosz nélkül, rutinból adta elő a már szinte elkoptatottnak tűnő fordulatokat, amelyek szerint az euró sorsközösséget jelent, és "ha az euró kudarcot vall, akkor Európa is elbukik".