Hétfőn két osztályvezető és egy főosztályvezető is aláírta a felmondását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). Mindhárman - illetve egy negyedik, alacsonyabb beosztású alkalmazott is - a klímapolitikai főosztályon dolgoztak.

Múlt szerdán kaptak levelet arról, hogy a szaktárcánál a továbbiakban nem tartanak igényt az eddigi munkájukra. Egészen pontosan: informálisan azt a tájékoztatást kapták, hogy ha nagyon akarnak, ügyintézőnek maradhatnak egy másik felelősségi területen, és foglalkozhatnak például atomenergiával. A döntéssel azt a klímapolitikai főosztályt fejezték le, amely a magyar EU-elnökség idején 17 fős létszámmal látta el azt a feladatot, amit a korábbi, belga elnökség idején nagyjából 50 ember végzett el.

Napfogyatkozás

AP / Sergei Grits

Mi marad a főosztályból?

Hárman már biztosan aláírták a felmondásukról szóló papírokat az NFM-ben, így hétfőtől már a felmondási idejét tölti a főosztályvezető, Feiler József és a két osztályvezető, Hintenberger András és Hasznos Erika. Malatinszky Edua, külkapcsolatokban jártas munkatárs sem dolgozhat tovább, mivel határozott idejű szerződése végéig felmentették a munkavégzés alól. Indoklást egyikük sem kapott. A hvg.hu megkeresett több érintettet, de egyikük sem akart nyilatkozni. Hivatalosan, e-mailben kértünk tájékoztatást a döntés hátteréről a minisztériumból, de informálisan az a választ kaptuk, hogy az NFM-nek nincs az ügyben mondanivalója.

Ebbe a sorba illeszthető, hogy február elején távozott a korábbi főosztályvezető-helyettes, Dobi-Rózsa Anikó is - ő épületenergetikai szakemberként Angliában keresett szakmai kihívást -, valamint, hogy az eddigi vezetők közül csak az éghajlatpolitikai osztályvezető, Botos Barbara maradhat köztisztviselői státusban, ám ő sem az eddigi pozíciójában. A drasztikus kurtítást nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a hónap elejétől Kovács Pál személyében leginkább az atomenergiáért lelkesedő államtitkár került a főnöki székbe. (A szakpolitikusssal készült hvg.hu-s interjú itt olvasható.)

De a klímás szakemberek kirúgása attól a folyamattól sem választható el, ami tavaly novemberben Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár elküldésével kezdődött. Nem sokkal később felállt a székéből Bencsik János energiaügyi államtitkár, és lemondott Fellegi Tamás miniszter is.

Klímapénzek: maradunk homályban

A klímafőosztály lényegében Olajos közvetlen felügyelete alatt működött, és az elküldöttek főként a széndioxidkvóta-kereskedelmi és a nemzetközi klímapolitikában mozogtak nagy magabiztossággal. Közülük Feiler József a külvilág számára legismertebb figura: az ő irányításával dolgozták ki a Zöld Beruházás Rendszer (ZBR) modelljét még a Gyurcsány-kormány idején, ami az állami széndioxid-kvóták eladásából származó bevételek átlátható elköltését szolgálta.

Idilli kibocsátás

AP / Petr David Josek

Feilert másodszor távozik témját tekintve voltaképpen ugyanarról a területről: először Szabó Imre regnálása alatt mutattak neki ajtót (Szabó a második Gyurcsány-kormány, majd a Bajnai-kormány környezetvédelmi és vízügyi minisztere volt ). A szakember a maga módján állt bosszút: 2010-ben a zöld ombudsman hivatalában készült jelentésben bebizonyította, hogy a második Gyurcsány-kormány idején indított panelfelújítási program szabálytalanul vonta be a kvóta-forint milliárdokat egy olyan projektbe, aminek finanszírozását a kormányzat korábban magára vállalta. Feilert a minisztériumba a klímás területre Bencsik János hozta vissza, aki viszont ez év elején távozott az energiaügyi államtitkári posztról.

Feilerék elbocsátásának okait csak találgatni lehet. Az jól látszik, hogy Bencsik terve, az állami klímaalap létrehozása lekerült a napirendről. Az eredeti ötlet az volt, hogy a nyugdíjalaphoz hasonlóan létrehoznak egy kasszát, amibe bekerül az összes kvóta- és klímavédelmi pénz, amiből a kvótakereskedelmi megállapodásnak megfelelő célokra nyújtanak támogatásokat. Az alap rendet vághatott volna a kvótapénzek felhasználása területén.

Jellemző, hogy bár Magyarország a jelenlegi kormányzati ciklusban is értékesített már a CO2-kvótájából, azt nem lehet tudni, mennyit és kinek. A szaktárca által legutóbb meghirdetett lakossági pályázat fedezetéül például egy 2008-ban realizált eladásból származó bevétel szolgált.