Nem várta meg az OTP a Fidesz megoldását az önkormányzatok adósságának rendezésére és új árfolyamrögzítési programmal állt elő. Február elején Lázár János még azt mondta az önkormányzatok adósságának rendezésével kapcsolatban, hogy Kósa Lajos vezetésével munkacsoport állt fel a frakcióban, és a Bankszövetséggel együttműködve fogják kidolgozni a terveket. Azóta azonban a hvg.hu banki forrásokból úgy értesült, hogy nem lesz általános megoldás az önkormányzatoknak, mert a bankok nem hajlandók és nem is lennének képesek újabb veszteségeket lenyelni.

Most az önkormányzati politikusok javaslatának megy elébe az OTP az új konstrukcióval. A programot nem minden önkormányzati ügyfelének kínálja, csak azoknak, amelyeknél svájcifrank-kötvényt jegyzett le, túlságosan kifeszített a költségvetésük és már meg kellett kezdeniük az adósság tőketörlesztését.

A programban – amit szerdán délelőtt mutatott be az OTP – 2014 végéig 200 forint/svájci frankon rögzítik a törlesztési árfolyamot. A rögzített árfolyam feletti adósságra forintszámlát nyit, ami a 3 havi budapesti bankközi kamat felett 1,5 százalékkal kamatozik (ez jelenleg 8,5 százalék körüli kamatot jelentene), a felgyülemlett tartozás törlesztését szétterítik az egész futamidőre. Egyéb költséget nem számolnak fel, de további feltétel viszont egy fél százalékpontos kamatemelés a meglévő svájcifrank-kötvényre.

Lázár János: Beelőzték

Túry Gergely

A teljes önkormányzati svájcifrank-kötvényállományból az OTP részesedése kevesebb mint 20 százalékos, ami 98 milliárd forint volt tavaly év végén. A futamidő jellemzően 15 év vagy afölötti. Az önkormányzatok forint- és deviza-adósságállománya az OTP felé 292 milliárd forint volt tavaly év végén. A bank munkatársai már elkezdték az egyeztetéseket az ügyfeleikkel. A bank legnagyobb adósai megyei jogú városok és nagyobb városok, valamint fővárosi kerületek.

Egyedi megoldások kellenek

A teljes svájcifrank-adósságállomány a szektorban 413 milliárd forint volt tavaly év végén. A svájci frank árfolyamváltozása jelentősen megnövelte az eredeti adósságállományt, de ez csak 12 milliárd forint többletterhet jelentett a szektornak, ugyanis a kötvények kamata jelentősen csökkent az utóbbi években a referenciakamatként szolgáló svájci bankközi kamat csökkenése miatt.

Ez a többletteher az OTP szakértői szerint az önkormányzati szektor bevételének csak 0,4 százaléka, emiatt ezt nem látják szektorszintű problémának. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyedi helyzetekben nincs szükség a helyzet rendezésére – mondta Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese.

Mi a probléma?

Egyes önkormányzatoknak az a deviza-kötvényállomány okoz gondot, ami 2005 és 2010 között a kezdeti 4,4 milliárd forintos érték 140-szeresére, 610 milliárd forintra ugrott. Az elszabadult kötvénykibocsátással a települések a csökkenő állami támogatások, valamint az uniós pályázatokhoz szükséges önerő hiánya miatt keletkezett lyukat próbálták betömni költségvetéseikben, de sok esetben spekulációs céljaik is voltak. A kötvénykibocsátás csúcsa 2007–2008-ban volt, a legtöbb kötvény svájcifrank-alapú lett, tipikusan 20 éves futamidővel. A tőketörlesztésre a bankok 3-5 év türelmi időt adtak, így 2010-ig csak kamatot kellett fizetniük a településeknek. Több önkormányzat azonban úgy adósodott el, hogy nem számolt a visszafizetéssel, és az árfolyamváltozásból fakadó kockázatokkal sem.

A türelmi idő alatt az önkormányzatoknak nem lehetett okuk panaszra. Az intenzív banki versenynek köszönhetően jobb kondíciókkal kaptak svájci frankot a bankoktól, mint a svájci önkormányzatok – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik, tavaly októberben megjelent tanulmánya. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az önkormányzati kötvények kamata jelenleg nagyjából 1,6 százalék körül mozoghat. (A kötvények többsége változó kamatozású, jellemzően a 3 hónapos svájci bankközi kamatra számítanak fel a bankok legfeljebb 0-1,5 százalékpontos felárat).

Az MNB becslései szerint tavaly év végére már az állomány 50 százalékánál el kellett kezdeni a tőketörlesztést, 2013 végére ez az arány 90 százalékra emelkedik. Ez a jegybank becslései szerint tavaly 60 milliárdos, jövőre viszont már 80 milliárd forintos többletkiadást fog jelenteni az önkormányzatoknak (2010. végi árfolyamszintekkel számolva).