"A brüsszeli döntés már csak azért sem kellett volna, hogy megpecsételje a Malév sorsát, mert a cég működésének átalakítására már 2010-ben készült részletes forgatókönyv, ahogy arra is, hogy ha külső körülmények miatt mégiscsak elkerülhetetlen a leállás, akkor hogyan lenne egy új nemzeti légitársaság elindítható. Ezeknek a terveknek a végrehajtására természetesen már csak a visszaállamosítás után és már csak az új kormánynak volt, illetve lett volna lehetősége, azok elmulasztása is ennek megfelelően értékelendő. Az Orbán-kormány tevékenysége ezzel szemben a Malév ügyeiben is alapvetően a kifogáskeresésre és bűnbakállításra fókuszált, és éppen csak az adódó feladatok elvégzését hanyagolta el" - írta a hvg.hu-n vezetett blogjának egyik cikkében Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Oszkó februárban, a Malév leállását követően háromrészes cikksorozatban írta meg, hogyan zajlott a Bajnai-kormány alatt a légitársaság - a Fidesz egyes tisztségviselőjével is egyeztetett - visszaállamosítása. (A cikkeket Malév I-II-II. címmel itt olvashatja.)

Az Oszkó által is említett forgatókönyvet vázoló tanulmány az Index birtokába jutott, a hírportál információi szerint a megrendelő hivatalosan a Malév volt, készítője a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég, az anyag pedig azt vázolta fel, hogyan lehet a Malév kontrollált csődje mellett egy új, többségi magántulajdonban levő nemzeti légitársaságot elindítani. A tanulmány egyik alapvetése az volt, hogy a folyamatban nem lehet fennakadás: a Malév leállásának másnapján el kell indulnia az új társaságnak, mely átveszi a Malév korábban jegyeket vásárló utasait is. Illetve nyilván azoknak csak egy részét, tekintve, hogy az új tervek mindegyike módosította volna kisebb-nagyobb mértékben a repült célállomásokat, illetve azt is, hogy milyen gyakorisággal és mekkora gépekkel repülik az egyes útvonalakat.

Fazekas István

A három üzleti modell 40 és 59 millió euró (jelenlegi árfolyamon 11,6-17,1 milliárd forint) közötti indulási költséggel számolt. Az Index.hu megjegyzi, hogy ez az összeg jóval kevesebb, mint a kormányváltás óta a Malévba pumpált állami pénz. A három tervben a közös az, hogy a kormány hosszú távon kisebbségi tulajdonosként kapott volna szerepet a cégben, új üzleti modellel és kisebb flottával indultak volna, a leányvállalatok (a földi kiszolgáló cégek) pedig megmaradtak volna állami tulajdonban.

Szintén közös a három elképzelésben, hogy a korábbi munkavállalók felével terveztek volna, és ezen belül is a repülő személyzetnél jóval alacsonyabb bérekkel és béren kívüli juttatásokkal kalkuláltak. Jelentős változás lett volna, hogy az új cég nem örökölte volna, legalábbis semmiképpen nem egészében a Malév vegyes - és sem a meglévő, sem az új, célzott üzleti modellekhez nem igazán illeszkedő, emiatt nem költséghatékony - flottáját. Az Index.hu emlékezetet arra, hogy a csődnél a Malév flottája 18 darab 737-es Boeingből állt, melyek közül 6 darab 109 személyes, 7 darab 121 személyes, 5 darab 168 személyes volt, emellett 4 darab 72 személyes Bombardier Q400-at repültek.

Az egyik megoldás szerint egy Budapest központú új "fapadosabb" Malév lett volna, a másik szerint kis fapados légitársaság alakult volna. A harmadik változat szerint repült volna az új Malév két utasosztállyal, de Budapest központ helyett "felhordója" lett volna nagyobb légitársaságoknak. A 2010 februárjában készült megvalósíthatósági tanulmányt  a Fidesznek is megküldte a kormány - írja az Index.hu Oszkó Péter akkori pénzügyminiszternek a hírportálon megjelent korábbi interjújára hivatkozva.

A tanulmányban vázolták a kontrollálatlan csőd veszélyeit is. A veszélyfaktorok között szerepelt, hogy a Malév váratlan bedőlése és az új társaság indításának halogatása lehetőséget ad a konkurenciának, hogy rárepüljenek a legértékesebb, leginkább nyereséget termelő útvonalakra, és ott elszívják a teret egy frissen induló társaság elől. De kitértek arra is, hogy a Malév váratlan leállása szociális bizonytalanságot eredményez, illetve lehetnek pilóták, akiknek egy három hónapon túli újraindításra már lejárnak bizonyos jogosítványaik. A leállással – ha azt nem előzik meg előzetes tárgyalások – elvesznek a Malév slotjai is, azaz a repülőtereken a fel- és leszállás időpontjára szóló jogosítványok. A slotokat új reptéri szerződésekkel, de mégis könnyen használhatott volna egy új társaság.

Túry Gergely

A tanulmány három hónapos előkészítő munkával számolt. Ezalatt kellett volna megtárgyalni, illetve előkészíteni a megállapodást a repülőterekkel a slotokról, az Európai Unión kívüli országokkal a Malévra, illetve az új légitársaságokra kétoldalú kormányközi szerződésekben biztosított repülési jogokról, előkészíteni az új társaság légihatósági engedélyeit, megtárgyalni a flottaátalakítást és kidolgozni a pontos üzleti tervet.

Az Index.hu idézi az Atalatszo.hu portálon megjelent dokumentumot, a kínai Hainan vezérigazgatójának, Adam Tannek Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszterhez intézett levelét, amelyből kiderül, hogy a kínai félnek az üzleti modellel is volt gondja és nem találta elég gyorsnak, hatékonynak és informatívnak az új légitársaság előkészítését: sem a repülőtérrel, sem a flottát lízingbe adó céggel nem tudtak tárgyalni, és nem kaptak engedélyt a Malév-dolgozókkal történő megbeszélésekre sem.