Az Institute of International Finance adatai szerint szerda estig a magánhitelezők a birtokukban lévő összesen 206 milliárd euró névértékű görög állampapír körülbelül 52 százalékát dobták be a kalapba, azaz a nemzetközi pénzintézetek szervezete által kidolgozott megállapodás szerint ennyit hajlandók 53,5 százalékkal csökkentett névértéken hosszú lejáratú államkötvényekre cserélni.

Piaci értesülések szerint azóta több brit és portugál bank, olasz biztosítótársaságok, valamint összesen 19 milliárd euró névértékű állampapírt tartó görög nyugdíjalapok is jelentkeztek.

A kötvénycsere végrehajtása feltétele annak, hogy az Európai Unió és az IMF 130 milliárd euró friss hitelt nyújtson Athénnek, ami nélkül Görögország két héten belül fizetésképtelenné válna.

A görög kormány reményei szerint a részvétel el fogja érni a 90 százalékot. Londoni elemzők korábban úgy vélték, hogy ez túlzott optimizmus, a részvétel azonban meg fogja haladni a kollektív fellépési záradék (collective action clause, CAC) érvényesítéséhez szükséges 66 százalékos, más források szerint 75 százalékos alsó határt.

A CAC - amelyet a görög kormány az adósságátrendezésről szóló brüsszeli egyezség megszületése után egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kilátásba helyezett - azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval, a görög kormánnyal a hitelfeltételek módosításáról, és ez a döntés a befektetők mindegyikére kötelező.

A kötvénycsere-program kimenetelével kapcsolatban derűlátóak a részvénybefektetők, csütörtökön az athéni értéktőzsde irányadó indexe 3,1 százalékos pluszban zárt.