A kolontári vörösiszap-katasztrófa lesz az egyik nyitótéma a nem-fémipari termelők legjelentősebb idei eseményén, az Ipari Ásványok Kongresszus és Kiállításon, amelynek jövő héten Budapest ad otthont.

„Szakmai és diplomáciai siker, hogy ezen a fórumon, a témához értő nemzetközi hallgatóság előtt bemutathatjuk azt a szakértői véleményt, amely feltárja a katasztrófa összetett okait” – reagált a fejleményre Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. elnöke, résztulajdonosa. Hozzátette: „komoly lehetőség ez arra, hogy ország-világ előtt tisztázza magát a 95 százalékban exportra termelő, az európai piacon harmadik legnagyobb speciális timföldgyártó Mal, amelynek vezetőire és dolgozóira rákente a felelősséget a magyar politika”.

Összetett okok

Iszapfolyó

A szerteágazó vizsgálatról készült dokumentum szerint számos tényező egymásra rakódó hatása okozta a katasztrófát. Olyan elemeket említ, mint az eredeti helykiválasztás-tervezés-engedélyezés-kivitelezés, az évek során folyamatosan végrehajtott ellenőrzések, s az ezek nyomán kiadott engedélyek mellett külső okok. Ez utóbbiak között sorolja fel a jelentés egyebek között a föld- és a szélmozgásokat, valamint a csapadékot. Mindezek egyenként nem annyira súlyos hatása együttesen hatva okozta a Mal Zrt X. számú vörösiszap-tároló kazettája gátfalának 2010. október 4-i átszakadását - állítja a vizsgálati dokumentum.

Iszapömléstől parlamenti bizottságig

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben elkészült vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A védekezéssel, helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatos költségek 2012. márciusáig több mint 38 milliárd forintot tettek ki.