Az összeg több mint 10 százalékkal magasabb a tavalyinál, és egyelőre nem tudni, miként teljesít a magyar gazdaság, befolyik-e a várt összeg a baleseti vagy a játékadóból - mondta Varga Árpád a Pécsi Pénzügyi Napok keretében kedden tartott sajtótájékoztatón. Utalt rá: az adóbevételek alakulását alapvetően a gazdasági eredmények határozzák meg. Hiába dolgozik a NAV kiválóan, ha a gazdaság nem növekszik megfelelően, nem lesz megfelelő áfabevétel, és egyebek mellett megfelelő jövedelemadó és tb-bevétel sem.

"Vannak remények, hogy lesz akkora növekedés, amivel a költségvetés tervezésekor számoltak, de ne felejtsük el, hogy ez nem automatikus" - fogalmazott a NAV elnökhelyettese.

Varga Árpád rámutatott, hogy az olyan új adók tekintetében, mint a baleseti adó, nincsenek tapasztalatok az előző évekből, így nem tudni, jól tervezték-e meg a bevétel összegét. Hozzáfűzte, hogy bár a játékadó tavaly novemberben a korábbi ötszörösére emelkedett, s a bevételek kezdetben jól alakultak, a "fapados" játékautomaták megszűnésével és a szerveralapúak elterjedésével átrendeződés tapasztalható a szerencsejáték piacon.

Az elnökhelyettes szavai szerint bizakodásra ad okot, hogy a hivatal eddig szinte minden évben tudta, vagy megközelítőleg tudta teljesíteni a költségvetési törvényben foglaltakat.

Varga Árpád korábban elmondta, hogy a 10.500 milliárd forint beszedéséhez az idén is a legnagyobb hangsúly a közvetett adókból származó bevételeken van. Egyes adónemekre vonatkozóan a jogszabályok változtak, amelynek hatására nőnek ezek a bevételek. A változások közül kiemelte az áfa 2 százalékpontos növekedését, az szja tekintetében az adójóváírás megszűnését és a bérkompenzáció bevezetését, a szociális hozzájárulási adót, amely a járulékalap változásával is jár. Többletet várnak a jövedéki adó, a termékdíj és a népegészségügyi termékadó változásától, valamint attól is, hogy módosul az illetékbevételek megoszlása a központi és a helyi költségvetések között az előbbi javára.

A költségvetési bevételeken belül az áfa aránya meghatározó, az adóbevételek 24 százalékát adja, s az adóellenőrzési megállapítások 85 százaléka is ebből származik. Az adóhatóság ezért az idén a költségvetési bevételek védelme érdekében fokozni fogja a visszaigényelt áfa kiutalás előtti ellenőrzését. Annál is inkább, mert az áfaszabályok 2012-től jelentősen változnak.

Az áfa ellenőrzések legnagyobb hányadát a jelentős kockázatot hordozó adózók körében végzik, ennek érdekében az ellenőrzési kapacitás egy részét az alacsony kockázatú, illetve alacsony adóteljesítményű adózóktól oda csoportosítják át. Az áfaellenőrzések eredményeként a ma még nem adózó kör felderítésével növelhető az ellenőrzések során megállapítható nettó adókülönbözet is - jegyezte meg Varga Árpád.

A kiutalás előtti ellenőrzésre fokozott figyelmet fordítanak az szja területén is, különös tekintettel például a családi kedvezmények és a nem pénzbeni juttatások múlt évtől megváltozott szabályaira.

"Az adózókat nem szeretnénk feleslegesen zaklatni, hiszen az adóbevételek 95 százaléka önkéntes jogkövetéssel bejön" - válaszolta az elnökhelyettes az adózási morált firtató kérdésre. Hangsúlyozta: az adózók túlnyomó többsége tisztességes, az igazi gond azokkal van, akik bűnszövetkezetben milliárdos károkat okoznak, velük szemben a NAV igyekszik hatékonyan fellépni.

Varga Árpád szerint a 2012-től hatályos jogszabálymódosítások az eddiginél erősebb eszközöket adtak a NAV-nak a rejtett gazdaság elleni küzdelemhez.

Domokos: eljárás indult Esztergom ellen

Szabálysértési eljárást indított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az esztergomi önkormányzat ellen a közelmúltban, mert határidőre nem tett eleget a város pénzügyi helyzetének vizsgálatához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének - mondta az ÁSZ elnöke.

Domokos László a VI. Pécsi Pénzügyi Napok szünetében utalt rá, hogy az ÁSZ által lefolytatott eljárást követően az illetékes hatóság pénzbírságot szabhat ki az ügyben, a mulasztás felelősét pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság. Az adatszolgáltatásra kötelezett személy a polgármester, ha erre a feladatra korábban nem jelölt ki mást maga helyett.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a szervezet a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városokat követően 63 nem megyei jogú város gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének vizsgálatát tervezte a 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan. Ez Esztergom kivételével sikerült is, az ellenőrzés eredményeit áprilisban teszik közzé.

Hozzátette: 33 önkormányzat már véleményt is mondott a jelentésről. Válaszukban elfogadták a megállapításokat, közülük több beszámolt arról, hogy időközben milyen költségcsökkentő, bevételnövelő intézkedéseket hozott stabilitásának növeléséért.

Domokos László az ellenőrzések tapasztalatairól előzetesen elárulta, hogy a 304 nem megyei jogú városi önkormányzatra mintegy 430 milliárd forint jut az önkormányzati szféra mintegy 1200 milliárd forint adósságállományából.

A vizsgált városok eltérő képet mutatnak. Egy részüknél nincs pénzügyi kockázat, de vannak, amelyek még a nagyobb városoknál is súlyosabb gondokkal küszködnek. A megyei jogú városokhoz hasonlóan a kórházakat fenntartók vannak nehezebb helyzetben. Sok városnak nő a folyószámlahitele és a lejárt tartozása a beszállítók felé.

Jellemző az is, hogy elmaradnak a felújítások, leértékelődnek az épületek, eszközök, ami későbbi működési kockázattal járhat. A napi likviditás nyomon követése, az évről évre az adósságrendezésre való pénzügyi felkészülés módszertani problémákat is okoz. Több helyen pedig nem készültek az európai uniós beruházásokkal kapcsolatos háttérszámítások.

Domokos László elmondta: ahol szükséges volt, ott a problémák kezelése érdekében azonnali intézkedéseket, középtávon strukturális lépéseket, hosszabb távon óvó-védő intézkedéseket javasoltak.

Az ÁSZ elnöke a Pécsi Pénzügyi Napokon tartott előadásában szólt arról, hogy a számvevőszék folytatja a kisvárosok pénzügy ellenőrzését, és még az idén megkezdi 2700 kisebb település működésének vizsgálatát. Arra kíváncsi, hogy a rendelkezésre álló forrásokat szabályosan kezelik-e, meg tudnak-e felelni a velük szemben támasztott kötelezettségeknek.

Ezen kívül előkészítik a kisebbségi önkormányzatok jövőbeni ellenőrzését, tekintettel arra, hogy az ÁSZ-hoz érkező bejelentések jelentős része valamilyen kisebbségi önkormányzathoz kötődő vélt, vagy valós szabálytalansághoz kötődik.