Ahhoz, hogy Magyarország a fenntartható konvergenciát elősegítő gazdasági környezetet hozzon létre, többek között stabilitásra törekvő monetáris politikára és stabil intézményi környezetre van szükség, amely megőrzi a jegybank teljes függetlenségébe vetett piaci bizalmat – írja az Európai Központi Bank (EKB) szerdán kiadott, kétévente megjelenő konvergenciajelentésében. Ehhez hozzáteszi, hogy a magyar jogszabályok nem felelnek meg minden uniós követelménynek a jegybank függetlenségét, és az euró egységes írásmódját illetően.

Középtávon az EKB költségvetési konszolidációra számít, azonban a 2011-ben eldöntött strukturális reformok teljes körű végrehajtásán túlmenően további intézkedéseket tart szükségesnek. Magyarországnak emellett több más gazdaságpolitikai kihívással is meg kell birkóznia - áll a dokumentumban.

Az Európai Központi Bank jelentése az eurózónán kívüli uniós tagállamokat (Csehország, Bulgária, Románia, Svédország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország) vizsgálja kétévente megjelenő konvergenciajelentésében, hogy megállapítsa, hogyan haladnak az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

Rosszul jártunk a szabdságharccal

A forint fokozatosan felértékelődött 2010 második fele és 2011 júliusa között, 2011 végére azonban jelentős mértékben gyengült. A jelentés megállapítja, hogy a 2008 és 2010 között rendelkezésre álló EU-IMF-hitelcsomag hozzájárulhatott a forint árfolyamára nehezedő nyomás csökkenéséhez, viszont a tárgyalások megszakadása az új hitelcsomagról 2011 végén, majd az azt követő tárgyalások elhúzódása hozzájárulhatott a forint volatilitásához.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban

AP / Michael Probst

Az EKB jelentése Magyarország magas külső kötelezettségállománya miatt fontosnak tartja, hogy olyan költségvetési politikát folytasson, amely hozzájárul a külső fenntarthatósághoz. A dokumentum kitér arra is, hogy a vizsgált időszakban az ország költségvetési helyzete és a kormány gazdaságpolitikája miatti aggodalmak rontották a külföldi befektetői bizalmat.

A folyamat leminősítésekhez, csökkenő állampapír-kereslethez, gyenge forintárfolyamhoz és folyamatosan növekvő hosszú távú hozamokhoz vezetett – írja a jelentés. Az állampapírok hosszú távú hozama az egyik uniós konvergenciakritérium: Magyarországon 2011 áprilisa és idén március között 8 százalék volt az állampapírok átlagos hosszú hozama, miközben az uniós referenciaérték 5,8 százalék volt.

Ilyen konvergenciakritiérium még a 3 százalékos költségvetési hiány, az államadósság 60 százalékos küszöbe a GDP-hez mérten, valamint az infláció, amely nem haladhatja meg 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációjának átlagát.

Fenntarthatatlanul javult a költségvetés helyzete

A jelentés megállapítja, hogy a tagállamok többségében, kivéve Magyarországot, a költségvetés helyzete javult 2010-hez képest.

A dokumentum kitér arra is, hogy Brüsszel túlzotthiány-eljárást folytat Magyarország ellen és márciusban felfüggesztette a kohéziós támogatások egy részét. Jóllehet 2011-ben átmenetileg a költségvetés nem hiánnyal, hanem 4,3 százalékos többlettel zárt, ez a javulás csak a magánnyugdíjpénztárakból átvett, a GDP 10 százalékát kitevő átmeneti, egyszeri bevételnövelés, nem pedig szerkezeti és fenntartható kiigazítás következménye volt – állapítja meg a jelentés.

Az Ecofin június 22-i ülésén várhatóan megszüntetik a Magyarország ellen folyó túlzotthiány-eljárást

MTI / AP

Az Európai Bizottság előrejelzésére hivatkozva az EKB arra számít, hogy a költségvetési hiány idén nem haladja meg a vállalt 2,5 százalékos GDP-arányos mértéket. A jövő évről azt írja, fenntartható módon a 3 százalékos uniós küszöb alá kell csökkentenünk a hiányt. Emellett biztosítanunk kell a csökkenő államadósság-pályát.

Csak az államosítás fékezte az államadósságot

Az államadósság nőtt a vizsgált országok felében, kivéve Magyarországot, Bulgáriát, Lettországot és Svédországot. Ugyanakkor az EKB kitér arra, hogy a magyar államadósság inkább nem nőtt, és ezt is a nyugdíjpénztárak vagyonának államosításával érte el.

A jelentés szerint egyébként Magyarország kivételével mindegyik országnak alacsonyabb az államadóssága a 60 százalékos GDP-arányos küszöbnél. A magyar államadósság 80,6 százalékon állt meg tavaly év végén, míg Lengyelország államadóssága 56 százalék, Lettország és Csehország 40 százalék felett van, Litvánia, Románia és Svédország 40 százalék alatt, Bulgáriáé pedig 20 százalék alatt.

Magas az infláció

Az EKB jelentése szerint 2011 áprilisa és 2012 márciusa között az infláció 4,3 százalék volt, ami jelentősen meghaladta az árstabilitáshoz szükséges 3,1 százalékos referenciaszintet.

Az EKB megállapítja, hogy 2011-ben a gyenge belső kereslet ellenére nőtt az inflációs nyomás, amihez a gyenge forintárfolyam és az árucikkek drágulása mellett hozzájárultak a 2010-ben bevezetett válságadók is. A pénzromlás idén is magas, 4,9 és 5,5 százalék között lesz, majd jövőre 2,9 és 3,9 százalék közé csökken - olvasható a dokumentumban.