Kipaterolták Orbán embereit az NFM-ből
Folyamatosan szállingóznak el az emberek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból. Ahelyett, hogy a tárca működése már rég konszolidálódott volna, a minisztérium a szétesés jeleit mutatja. Vízkelety Mariann közigazgatási államtitkár távozásával pedig lényegében eltűntek a minisztériumból Orbán Viktor emberei.
Nemzeti Fejvesztési Minisztérium – ironizált egyik névtelenséget kérő forrásunk arról, hogy micsoda vérengzés zajlik a tárcánál, mióta csere történt a miniszteri poszton. A történet legújabb fejezete, hogy a múlt héten jelentették be a tárca hivatali szervezetét irányító Vízkelety Mariann közigazgatási államtitkár távozását, akit „Orbán Viktor sem tudott a posztján tartani”.
Ez azért meglepő, mert Vízkelety a kormányfő régi bizalmasának számít, az első Orbán-kormány alatt a MEH egyik tükörreferatúráját, majd a teljes kabinetirodát igazgatta. A közigazgatási államtitkár a KSH elnökhelyettese lesz egy számára kreált poszton: az új KSH-törvény előkészítése lesz a feladata. A minisztérium munkáját ismerő több forrásunk szerint ezzel megtörtént a tárcánál a teljes hatalomátvétel. Orbán embereit elküldték, mintha a minisztériumnál a kormányzat és a velük szoros kapcsolatot ápoló "kutya és farok történetben" Simicska Lajos és Nyerges Zsolt játszaná az előbbi, a kormányfő pedig az utóbbi szerepet”. (A Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető cégbirodalomról bővebben a HVG legfrissebb számának vezércikkében olvashatnak.)
Érthetetlen távozás
Kormányközeli forrásból úgy értesültünk, hogy Vízkelety rendkívüli munkabírású és nagyon felkészült államtitkár volt, talán a legnagyobb tekintélyű a közigazgatási államtitkárok értekezletén, aki átlátta az ügyeket a minisztériumban és egyfajta meghosszabbított keze volt a kormányfőnek. „Ezért is érthetetlen, hogy miért kellett távoznia” – mondta az egyik forrás. A tárca működését közelről követő informátorunk szerint nem kizárt, hogy „egyszerűen Zsuzsa (Németh Lászlóné) nem bízott meg benne, mert vele ellentétben Mariann diplomás, alaposan ismeri a fejezetek működését, szélesebb a beágyazottsága, és nem csak egy helyre van bekötve”. Igaz, annál furcsább, hogy az az „egy hely” erősebbnek bizonyult minden másnál.
Némethné a hivatalba lépése óta – információink szerint – nem tartott vezetői értekezletet, igaz, egyre nehezebb a dolga: a kormányváltást követően létrejövő vezetői struktúra mára már csak torzóként él, és a változásokhoz igazodó szervezeti és működési szabályzat még csak most van születőben. A hvg.hu többféle bontásban kikérte a tárcától a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fluktuációs adatait. Az összesítés szerint a minisztérium a megalakulása óta „elfogyasztott” egy minisztert, három államtitkárt, hét helyettes államtitkárt. Négy státusz betöltetlen, egy pedig megszűnt. A kormányváltás óta megszűnt emellett 32 főosztályvezetői jogviszony, jelenleg két szakmai főosztályvezetői poszt is betöltetlen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010-ben igazi mamutnak született, a jogelőd Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz képest jelentős többletfeladatokkal (pl. vagyonpolitika, fejlesztéspolitika). Mindez egyfelől indokolta is a létszámnövekedést, a személycserék másik részének hátterében pedig az állt, hogy a kormányváltás Magyarországon nem szokott megállni a politikai szinteken, hanem a főosztályvezetői szintnél alacsonyabb területeken is végig szokott menni. De ahelyett, hogy a helyzet idővel konszolidálódott volna, a tárcánál máig jelentős maradt a fluktuáció. Az NFM által megküldött adatok szerint 2011 második felében rekordmennyiségű ember távozott a minisztériumtól (116 fő), és idén is többen (83 fő), mint a minisztérium megalakulását követő fél évben. „Nem arra kell gondolni, hogy a fedésben maradt, régi szoci káderektől tisztítják meg az apparátust, hanem színtisztán fideszesektől válnak meg. A fülkeforradalom felfalja saját gyermekeit” – mondta egy forrásunk.
Az élet Fellegi után
Mióta Fellegi Tamás távozott, éles váltás ment végbe a klíma- és energiaügyekért felelős államtitkárságon. Bencsik János államtitkár lemondott, utóda ugyan a házon belülről a korábbi energetikai helyettes-államtitkár Kovács Pál lett. De az új államtitkár kinevezésével ellehetetlenült Olajos Péter, a zöldgazdaságért és klímapolitikáért felelős helyettes-államtitkár pozíciója. Vele együtt ment a klímaosztály vezetője, Feiler József, és lényegében a teljes klímaosztálynak, 20-25 embernek felmondtak. Ezt több, egymástól független forrásunk is úgy minősítette, hogy a tárcánál győzött az atomlobbi. (Kovács Pál a Moszkvai Energetikai Egyetemen végzett az atomerőművi berendezések szakon, Pakson volt műszaki főosztályvezető, majd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél dolgozott energetikai szakértőként – ő Paks bővítési projektjének egyik kulcsfigurája.)
Június elején felmondott Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár, aki – Vízkeletyvel ellentétben – a Miniszterelnökséghez csekkolt át. Lázár János kinevezésével ide került az uniós pénzek elosztásának felügyelete, így Molnár a saját területén maradhat. Viszonya Némethnével információink szerint korántsem volt felhőtlen, ami leginkább abból eredt, hogy Némethnével ellentétben ő is Orbán-ember volt.
Soproni csecsemő- és gyermekorvosként Molnár Ágnes nem feltétlenül lett volna arra predesztinálva, hogy közösségi pénzek felhasználásával foglalkozzon. De közvetlenül a kormányfőhöz kötődő politikai lojalitása (a Fidesz-MPSZ-ben volt elnöki koordinátor és regionális politikai igazgató is) Orbán szemében alkalmassá tette a posztra. Azt, hogy a területtel baj van, nem csak azok a visszatérő jelentések jelezték, miszerint Magyarország el van maradva az uniós pénzek lekötésével, hanem az is, hogy januárban távozott Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár, és a pozíciója azóta is betöltetlen (és a terület átkerülésével várhatóan az is marad).
Fellegi Tamás idején a nemzetközi ügyek egy része (pl. a kínai vagy orosz kapcsolatok) eleve miniszteri kompetenciába tartozott és a tárca ezen kívül is aktív próbált maradni a nemzetközi színtéren. Ennek persze volt egy olyan olvasata is, hogy Fellegi hol Londonban, hol Párizsban, hol pedig Kínában tárgyalt, csak épp a minisztériumban lehetett nehezen megtalálni. Némethnét ilyen szemrehányás aligha érheti: idegen nyelven nem beszél, az EU- és nemzetközi kapcsolatokért felelős Kovács Tamás még februárban búcsúzott, a pozíciója szintén betöltetlen. A külpiacok kémlelését átvette az NGM, sőt a Fideszhez közeli vállalkozói körök is szorgosabbak külkapcsolatok egyengetésében, mint maga Némethné.
Közutas támasz
A miniszter a házon belül Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikai államtitkárra és Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárra támaszkodik elsősorban, valamint jó kapcsolatokat ápol a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, és az „utas cégek”, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt., az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. és a Magyar Közút Zrt. vezetőivel. Utóbbiakkal „hetente egyszer együtt kávézik és az utas cégek vezetői soron kívül juthatnak be hozzá”.
Úgy tudjuk, a tárca és Naszvadi György költségvetésért felelős államtitkár között jelentős konfliktust okozott, hogy Naszvadi tavalyhoz képest jelentősen megvágta (összességében megnegyedelte) az egyedi kormánydöntéseken alapuló közlekedési beruházások, valamint a közúti- és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének költségvetési sorait. Az állam ezen kívül jövőre sem támogatja adóbevételekkel a költségvetés a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) keretén belül működő útpénztárat, melyből az állam a közúthálózat fejlesztését és karbantartását finanszírozza.
Ez már tavaly is harmincmilliárdos megszorítást jelentett a KKK-nak, ami azt jelentette, hogy jóval kevesebb útfelújításra jutott pénz, hiszen a működést és a felújításokat száz százalékban a matricadíjakból kellett kigazdálkodnia. A jövő év annyival durvább, hogy arányosan még kisebb lesz a KKK költségvetése, mert jövő év júliusától elvben feláll az e-útdíjrendszer, és az ebből befolyó pénzek már nem hozzá érkeznének be. (Legalábbis a költségvetésen belül az e-útdíj-bevételek új sorba kerültek.)
Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, hogy az államtitkárt már tavaly is zavarta, hogy az utas cégekre (NIF, ÁAK, Magyar Közút), melyek a nagy részben uniós pénzből zajló nagy infrastruktúra-fejlesztési projekteket bonyolítják, nem vonatkoznak a központi közigazgatásra érvényes, több éve tartó szigorú megszorítások. Méretüket, működésüket tekintve nem igazán igazodtak ahhoz a tényhez, hogy a nagy autópálya-építések korszaka lezárult. A KKK büdzséjét érintő döntéssel Naszvadi közvetve azokat a vállalkozói érdekeket is sérthette, melyek állami nagyberuházásokhoz (útépítések) kötődnek.
Közgépes jogcím
Valamelyest gyógyírként hathat, hogy tavalyhoz képest a tervezet majdnem a kétszeresére emelte a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására fordítandó forrásokat. Ezt a jogcímcsoportot még kormányon belül is csak Közgép-sornak nevezik, mert a kapcsolódó megbízásokat általában ez a cégcsoport szokta elnyerni. Tavaly Fellegi eredetileg 100 ezer forintra árazta be ezt a sort, amit Manninger Jenő (Fidesz) módosító indítványa révén a kétharmados többség először 5,2 milliárdra tornázott fel, de egy zárószavazás előtti módosító visszavágta 3,2 milliárdra. Információink szerint Fellegi lelépéséhez az a hiszti is hozzájárult, amit az érintett körök csaptak a 6. számú jogcímcsoport tervezett tarvágása miatt.
Némethné ezt a hibát biztosan nem követi el. Politikai főtanácsadóként Nyerges Attila, a Közgép-elnök, Nyerges Zsolt testvére segíti a miniszteri kabinet munkáját. A nehézséget az jelentheti, hogy az új stábbal elég sokan érkeztek olyanok, akiknek nincs államigazgatási tapasztalata. Vízkeletyvel viszont olyan köztisztviselő távozott, aki kézben tartotta az ügyeket, és gondoskodott arról, hogy azok időben, előterjesztésre készen kerülhessenek a kormány elé. Forrásaink közül többen is úgy látják, a minisztérium ezzel a szétesés állapota felé halad.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
