A görög kormány a trojkánál – Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF – azon lobbizik, hogy a takarékossági és reformtervek megvalósításához több időt kapjon. A cél az, hogy a 11,5 milliárd euró értékű megszorításokat 2013-2014 helyett 2015-2016-ig legyen idejük megvalósítani. Ez viszont azt jelenti, hogy a 130 milliárd eurós második görög segélycsomag nem lesz elegendő a számukra. A Spiegel német magazin információja szerint még 50 milliárd euróra lenne szükségük a görögöknek, hogy az adósságukat finanszírozni tudják

A Süddeutsche Zeitung szerint kétszámjegyű hiány mutatkozik a görög szanálási programban, milliárdokban kifejezve. Ennek az az oka, hogy az összes reformterv az asztalfiókban maradt a választások, majd a kormányátalakítás idejére, és az időveszteséget már nemigen lehet behozni. A portfolio.hu görög lapértesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a 11,5 miliárd eurós megszorításokból csak 8 milliárd euró fedezete van meg, a privatizációs célokkal kapcsolatban pedig nagy elmaradás mutatkozik.

A Spiegel hétfőn megjelent számában azt írja, hogy elfogyott a Nemzetközi Valutaalap türelme is: az IMF magas rangú képviselői Brüsszelben közölték, újabb pénzeket nem hajlandóak Görögország megsegítésére rendelkezésre bocsátani.

Merkel nem számol el háromig: nem lesz újabb mentőcsomag

AP / Michel Euler

A hírre gyengülni kezdett hétfő reggel a forint, 285-ről felugrott 288-ra. Az euró pedig kétéves mélypontra került a dollárral szemben (1:1,21 váltási arány). A nagy európai banki részvények szintén árfolyameséssel reagáltak a hírekre.

A görögökről tárgyalnak

A trojka a héten Görögországban tárgyal. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter visszafogottan nyilatkozott ezzel kapcsolatban. Szerinte meg kell várni, mit mond a trojka. Ha a jelentésük elkészül, az eurócsoport tanácskozik a helyzetről. Philip Rösler gazdasági miniszter ezzel szemben nyíltan beszélt a német közszolgálati televízióban (ARD) Görögország esetleges kilépéséről az euróövezetből, miután szerinte nagyon csekély az esély arra, hogy a görögök az előírt feltételeket teljesítsék. És ha így lesz, újabb mentőcsomag szerinte elképzelhetetlen. A német kancellárnak már a második mentőcsomag miatt is problémái voltak azzal, hogy a teljes koalíciót maga mögé állítsa. A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint a kancellári hivatalban kizárják, hogy Merkel egy újabb mentőcsomagot támogatna.

Ha az IMF megtagadja a további részletek, illetve újabb támogatások kifizetését, az euróállamoknak kell a görögöket megsegíteniük. A tagállamok ugyanakkor az állandó euróövezeti pénzügyi mentőalap, az ESM elindulását várják, amelyre addig várhatóan nem kerülhet sor, amíg a német alkotmánybírósághoz benyújtott panaszokat a karlsruhei ítélőszék el nem bírálja. Ez viszont szeptember 12 előtt nem fog megtörténni. A kérdés, hogy addig kitart-e Görögország.

AP /

Annak érdekében, hogy Görögország ne menjen augusztusban csődbe, 3,8 milliárdot vissza kell fizetnie az EKB-nak, hacsak a központi bank nem fogad el valamilyen más megoldást. Ez utóbbinak ellentmond, hogy az Európai Központi Bank pénteken bejelentette, hogy nem fogadja el tovább a görög állampapírokat fedezetként a hitelnyújtási műveletekhez. Mindez pedig azt jelenti, hogy Görögország számára nemigen maradt menekülési útvonal: eljött az igazság pillanata. A véreredmény pedig ugyanaz lehet, mintha a görög választásokon az eurószekpetikusok nyertek volna, és Görögország az övezetből való kilépést támogatta volna.

Spanyol keservek, olasz kínok

A helyzetet az is élezi, hogy a múlt héten kiderült, a spanyol adósságválság nincs megoldva a bankok megsegítésére adott 100 milliárd eurós alappal. Pénteken Valencia tartomány, vasárnap pedig Murcia tartomány is állami segítséget kért a kormánytól az adósságai rendezéséhez. Spanyol sajtóhírek szerint Valencián és Murcián kívül további négy autonóm tartomány (a 17-ből összesen 6) szorulhat külső segítségre. A tartományok pénzügyi helyzetének rendezésére összesen 18 milliárd euró áll rendelkezésre, Valemciának és Murciának 2,2-2,3 milliárd euróra lehet szüksége.

Ezzel együtt a spanyol hírre fenntarthatatlan szintre emelkedett a 10 éves spanyol állampapírok hozama (7,5 százalék körül), ami történelmi csúcs. Ha nem sikerül leszorítani a hozamokat, akkor Spanyolország is újra segítségre fog szorulni: Európa negyedik gazdaságának kimentése pedig korántsem olyan mértékű beavatkozást feltételez, mint Portugália, Görögország vagy Írország megsegítése.

Nincsenek jó hírek Olaszországból sem: miközben Mario Monti kormányfő az olasz történelem legnagyobb kiigazítását hajtja végre, több olasz nagyváros is csődközeli helyzetben van. A múlt héten Szícilia közeli csődjéről beszélt Monti, közben pedig az is kiderült, hogy az észak-olasz Alessandrián kívül, mely már csődöt jelentett, tíznél több nagyváros került közel a fizetőképtelenséghez. Köztük olyan városok, mint Milánó, Nápoly vagy Palermo.