A júniusi EU-csúcson született megállapodás értelmében 2013 elejére fel kell állni a közös uniós bankfelügyeleti rendszernek, másnéven bankuniónak, ám ez a határidő az uniós bürokrácia bonyolultsága és az EU szervei közti hatalmi huzakodások miatt erősen tarthatatlannak tűnik - írja a tagokvagyunk blog legfrissebb bejegyzésében Joób Kristóf, a Nézőpont Intézet elemzője. Az elemző szerint ugyanakkor a sok bába közt elveszhet a gyerek, vagyis túl sok uniós biztos, szerv szeretne beleszólni a bankunió felállításába és így hosszan eltolódik az indulás időpontja.

A belső piacokért felelős francia biztos, Michel Barnier már a meglévő, londoni székhelyű Európai Bankhatóságot (EBA) fejlesztené fel uniós bankfelügyeleti szervvé, és így a frankfurti székhelyű Európai Központi Banknak (EKB) csak bedolgozói szerep jutna. Angela Merkel és Mario Draghi EKB-elnök ugyanakkor többször is rávilágított arra, hogy az EBA egyáltalán nem alkalmas az európai helyzet kezelésére, a spanyol bankrendszer nehéz helyzetét sem tudta jelezni. Joób szerint eléggé elképzelhetetlen, hogy az egyik, ha talán nem a legfontosabb uniós intézmény bedolgozzon egy "sóhivatalnak". Az elemző szerint "a vállalkozásra már a tervezés megkezdésének pillanatában az uniós bürokrácia súlyos belső hatalmi harcának árnyéka vetül, elsősorban Brüsszel és Frankfurt között."

Eközben ugyanakkor az EKB függetlenségével is problémák lehetnek, mivel felvetődik annak a kérdése, hogy miként egyeztethető össze az EKB autonómiájával, kormányoktól való függetlenségével az új feladattal járó politikai elszámolási kötelezettség. "Hiszen részben a bankfelügyelet munkájától fog függeni, hogy milyen pénzügyi mentőakciókra költik el az európai adófizetők pénzét" - írja Joób. Az EU ennél sokkal kisebb jelentőségű irányelvek kapcsán sem volt képes néhány hónap alatt dűlőre jutni, így nem várhatjuk, hogy most is gyorsan fog dönteni a kérdésben.