Mennyit kaszálnak végül a revizorok?

A hírek szerint a revizorok Közép-Magyarországon fejenként 139 millió forintot tereltek vissza a költségvetésbe a jogszerűtlenül tevékenykedő adóalanyoktól. Ez azonban még nem az összeg, amely valóban befolyik a költségvetésbe, és az adózóknak lehetőségük van csökkenteni a rájuk rótt összeget – írja az Adózóna. A revizorok által megállapított összeg a csak a jegyzőkönyvben szereplő összeg, az eljárások során azonban nem ritka, hogy ez csökken. Az adózó ugyanis észrevételt tehet a jegyzőkönyvre, és megtörténhet, hogy a hatóság engedni kényszerül a megállapításokból. Gyakran kiegészítő jegyzőkönyv készül, amire újabb észrevételt tehet az érintett adózó. Az ellenőrzési eljárást követően megindul a hatósági eljárás is. Az adóhatóság határozatban állapítja meg az adóhiányt, ami ezen a ponton tovább csökkenhet. A határozattal szemben fellebbezni lehet, aminek következtében még tovább apadhat a revizori megállapítás. A másodfokon hozott határozat már jogerős és végrehajtható. Ekkor azonban kiderülhet az is, hogy a megállapított adóhiány és a bírság köszönőviszonyban sincs az adózó teherbíró képességével.

Így lehet dolgozni rokkantsági ellátás mellett

A rokkantsági ellátásokról tavaly év végén elfogadott új törvény értelmében a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (azaz 139 500 forintot). Bár a jogszabály erről egyértelműen rendelkezik, mégis bizonytalanságot okozott az érintettek körében. A 2012. januárban rokkantsági ellátássá átalakított juttatásban részesülőknek  2012. előtt, meghatározott időpontban részt kell vennie az előírt orvos-szakértői (úgynevezett soros) felülvizsgálaton. A felülvizsgálatot követően az egészségi állapotnak és a rehabilitálhatóságnak megfelelő ellátást (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) állapítanak meg, vagy elveszik azt. Keresőtevékenység mellett, a jogosultságot befolyásoló, korlátozó szabályt csak a 2012. július 1-jétől szerzett keresetre/jövedelemre kell alkalmazni. Az Adózóna körbejárta, mit jelent ez a gyakorlatban.

Kinek fizessünk a szellemi alkotásból származó jövedel után?

Az Adózóna részletesen ismerteti, hogy milyen tevékenységből származó jövedelmek tekinthetők szellemi alkotásból származónak, s azt is, hogy e jövedelmekre milyen közteher-fizetési szabályok vonatkoznak. Annak ellenére ugyanis, hogy a szellemi alkotásból származó jövedelmek adózási, illetve társadalombiztosítási szabályai lényegüket tekintve hosszú idő óta változatlanok, a gyakorlatban igen sokszor találkozhatunk azzal, hogy ezeket a szabályokat még mindig kevesen ismerik részleteiben.

Rehabilitációs járadék: így lesz ezentúl

Idén január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka már nem állapítható meg - a rehabilitációs járadék kivételével megszüntetették, átalakították ezeket. A törvény alapján a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személyek járadékát viszont továbbfolyósítják, de csak a korábban megállapított időtartam végéig. Ez az időtartam három, a 2011-ben meghosszabbított ellátások esetén legfeljebb négyéves vagy annál rövidebb (például akinek 2010. április 30-ától három évre állapították meg a rehabilitációs járadékát, 2013. április 30-áig fogja kapni ellátását). Az említett személyi kör felülvizsgálatára nem kerül sor, változatlan feltételekkel kapják ellátásukat.