Élénkítheti a lakáshitelezést az állami kamattámogatás, amely a jelenlegi 13 százalék körüli kamatszintről jelentősen, 9 százalékra csökkenti a hitelek teljes hitelköltségét a támogatási időszak elején – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legújabb hitelezési felmérése, melyben a jegybank azt méri fel, hogyan látják a bankok a hitelpiac helyzetét és mik a terveik.

A 2012 júliusában végzett hitelezési felmérés megállapítja, hogy 2012 második negyedévében a bankok egy része enyhített a lakáshitelek feltételein: magasabb jövedelemarányos törlesztőrészletet engednek meg leendő adósaiknak, alacsonyabb hitelfedezeti mutatóval is megelégszenek, illetve csökkentették a kamatfelárakat. Ez némi korrekciót jelent a 2011 végén tapasztalt széles körű szigorításokban. A pénzintézetek arra számítanak, hogy az állami kamattámogatás következtében nőni fog a lakosság hitelkereslete.

Az egyes bankok ajánlatait elnézve ugyanakkor nem ilyen rózsás a kép. Mint a hvg.hu beszámolt, augusztus elején sorra álltak elő a bankok új állami kamattámogatású lakáshiteleikkel arra számítva, hogy lendületet ad majd a hitelezési és lakáspiacnak. Azonban az új támogatás kedvezőtlenebb az adósoknak, mint a jelenleg is érvényes konstrukció. Ráadásul némelyik bank jó magasra tette a támogatott hitelek kamatát is. A piacon olyan nem támogatott hitelt is találni, melynek teljes hitelköltsége alacsonyabb a meghirdetett támogatott hitelekénél.

Az MNB felmérése megállapította azt is, hogy a pénzintézetek egy része könnyített a fogyasztási hitelek feltételein, kivéve az autóhiteleket, amelyeknél szigorítottak.

A vállalati hitelfeltételek is tovább szigorodnak a bankok alacsony hitelezési hajlandósága és a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt. Fontos változás ugyanakkor, hogy a második negyedévben lelassult a külföldi források kiáramlása, így már nem a bankok hitelezési képessége (a kihelyezhető források mennyisége) a fő oka a pénzintézetek visszafogottságának. Azonban fontos megjegyezni, hogy a vállalati hitelek szigorodása a szakértők szerint komoly probléma, ugyanis emiatt a vállalati hitelezés tovább szűkül. Ez röviden azt jelenti, hogy nem lesz számottevő gazdasági növekedés a következő években, ugyanis a cégek nem jutnak új forrásokhoz. A vállalati hitelállomány egyébként már 2008 óta csökken megállás nélkül, míg a környező országokban 2010-11-ben már megindult az állomány növekedése.

Az önkormányzati ágazatban szintén szigorodtak a hitelezési feltételek az előző negyedévben, amit a bankok által észlelt növekvő kockázatok indokolnak. A pénzintézetek a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintet és az adatszolgáltatási követelményeket szigorították. A bankok 2007 második féléve óta minden negyedévben szigorításról számoltak be ebben a szegmensben. Az óvatosságot a válság kitörése óta folyamatosan növekvő hitelkockázatok indokolhatják – állapítja meg az MNB felmérése.