Matolcsy György felidézi Tom Butler-Bowdon személyiségfejlesztési tanácsadó egyik könyvét, amelyben a szerző azt írta, az ember célja, hogy ha 80 évesen visszatekint rá, akkor értelmét lássa az életének.

A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, az ember akkor lesz boldog, ha sikeresnek látja az életét, és csak abban lehet jó valaki, amit szeret. Mivel a várható életkor is megnőtt, és az emberek sokkal hosszabb ideig élnek, mint korábban, ezért Matolcsy szerint soha nem késő megtalálni azt, amit szeretünk, akár a nyugdíjbamenetel után is jöhetnek még új lehetőségek.

Magyarország a miniszter szerint akkor lesz sikeres, ha polgárainak többsége is az, és a közösségek megtalálják azt, amiben nagyok lehetnek. Matolcsy kifejti, bár az emberek azt gondolják, hogy ha van tudás, tehetség, pénz és lehetőség, akkor gyorsan jön a siker, de szerinte ez nem igaz, ehelyett sok időre van szükség, ezért akkor is ki kell tartani valami mellett, időt kell hagyni neki, ha nem hoz azonnali sikert.

Matolcsy azt is cáfolja, hogy a múlt hibái miatt ne lehetnénk sikeresek: szerinte inkább a hibákból kell tanulni. A miniszter szerint bár elszálltak korábbi lehetőségek, mindig nyílnak újabbak, emellett pedig azt is fontosnak tartja, hogy egyszerre csak egy dologgal kell próbálkozni.

Matolcsy György végül levonja a következtetést: mivel már két évtizede próbálkozunk a demokráciával és a piacgazdasággal, a nyugati integrációval és a "közép-európai léttel", ezért már sokat tudunk arról, hogy mi megy, és arról is, hogy mi nem vezet sikerre.