Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A központi költségvetés bruttó adósságállománya 20 955 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest - mondta az ÁSZ elnöke a tavalyi zárszámadás vitájában.
Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, ezt azonban kompenzálta a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők állampapírjainak bevonása - mondta, megjegyezve, hogy az adósság komoly finanszírozási kockázatot hordoz, ezért örömteli minden olyan év, amikor lazítani lehet a külső eladósodottságon.
A még mindig magas államadósság a következő évek mozgásterét továbbra is szűkre szabja. Idén négyezer, 2013-ban és 2014-ben pedig évente háromezer milliárd forintot kell törleszteni, ezek az összegek mind hiányoznak a fejlesztések és beruházások területéről, az adósság tehát még mindig hátráltatja a gazdaság felívelő pályára állását, csökkentése ezért nemzetgazdasági érdek - jelentette ki Domokos László.
Az ÁSZ elnöke kitért arra, hogy a számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai csaknem 99 százalékban igazolódtak, a tervezéskor kockázatosnak minősített adónemeknél szinte kivétel nélkül elmaradás volt. Kevesebb lett a bevétel társasági adóból, hitelintézeti járadékból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és illetékbevételből is.
Tájékoztatása szerint a számvevőszék különös figyelmet fordított az európai uniós forrásokra. Szólt arról, hogy az ország jelentős lemaradásban van az uniós pénzek felhasználásában, miközben az EU-s költségvetési időszak a végéhez közeledik. A kötelezettségvállalások a múlt év végéig 5.415,9 milliárd forintot tettek ki, ami a rendelkezésre álló összeg kétharmada. Még rosszabb a helyzet a kifizetéseknél, ezek 2322,9 milliárd forintot értek el, a teljes keret 28,3 százalékát.
Az időarányos lemaradás miatt több operatív program esetében nagy a forrásvesztés kockázata. Az elkövetkező bő egy évet arra kell felhasználni, hogy Magyarország jól kidolgozott és megalapozott projektekkel a lehető legtöbbet lekösse ezekből a forrásokból - foglalta össze.
A számvevőszék ellenőrizte a 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán-terv intézkedéseit is. A táppénzkiadások a kitűzött 3 helyett 14 milliárd forinttal csökkentek, de a rokkantellátási rendszer átalakításától várt megtakarításoknak csak egy része valósult meg, 12 helyett alig több mint 2 milliárd volt a megtakarítás.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az új, fenntartható nyugdíjrendszer átalakítása érdekében a tavalyi év végéig számos intézkedés történt, a rokkantnyugdíjak rendszerének felülvizsgálata és a közösségi közlekedés átalakítása azonban csúszásban van.
Domokos László évek óta visszatérő problémaként azonosította, hogy a kormány nem a jogszabályoknak megfelelően használja fel a rendkívüli tartalékot. Ez 2011-ben is így volt, 19,5 milliárd forint átcsoportosítása előre valószínűsíthető és tervezhető célokat szolgált.
A számvevők megállapították, hogy a kormány tavaly élt azzal a széleskörű felhatalmazással, amit az államháztartásról szóló törvény adott a gazdaságpolitikai célok megvalósításához. A költségvetést többször módosították, a deficit végül 1741,6 milliárd forint lett. A pénzforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a bruttó hazai termék 2,6 százaléka volt.
Domokos László elmondta: a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap hiánya 83,6 milliárd forint volt, ám ez szinte teljesen az utóbbihoz kötődött, a nyugdíjkassza ugyanis a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon értékesítésével egyensúlyba került. Ez jelentős és pozitív változás a korábbi évekhez képest, amikor a folyó költségvetésből kellett évi több százmilliárd forintot a nyugdíjak kifizetésére fordítani - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy ez az első olyan zárszámadási jelentés, ami a tavaly elfogadott törvényi keretek között készült. Az új számvevőszéki jogszabály véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának, a jelentés megállapításait konkrét intézkedéseknek kell követnie - jelezte.
Arról is beszélt, hogy több területet ellenőriztek, mint korábban, ellenőrzéseik pedig mélyebbre ástak. A számvevők a központi költségvetés bevételi főösszegének 96 százalékát, kiadási főösszegének 91 százalékát ellenőrizték. Emellett 81 intézménynél végeztek helyszíni ellenőrzést, ami több mint a duplája az egy évvel ezelőttinek.
A számvevőszék ellenőrzésének egyik fő konklúziója, hogy javult a beszámolók megbízhatósága. Korlátozott minősítéssel a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a lakástámogatásokat látták el, ez utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezve, hogy a kormány novemberben megkötötte a hiányolt támogatási szerződéseket.
Az ÁSZ emellett elutasító véleményt adott az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról készült beszámolóról.
A számvevőszék jelentésében hat javaslatot fogalmazott meg: a gazdasági miniszternek a fejezetek évközi többletigényeinek és a költségvetési tartalékok felhasználásának összehangolását szorgalmazta, a vidékfejlesztési miniszternek szóló javaslatuk pedig a Nemzeti Földalap zárt szerződés-nyilvántartási rendszerének kialakítását célozza. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos javaslatot címeztek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, három ÁSZ-javaslat pedig az adóbeszedéssel függ össze - ismertette Domokos László.
