A KSH által ismertetett adatok szerint január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt az első nyolc hónapban. Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 697 forint volt, 3,8 százalékkal több mint egy évvel azelőtt, a nettó kereset 1,1 százalékkal magasabb, 138 663 forint volt. 

Augusztusra 6,0 százalékos inflációt jelentett a hivatal, így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset a nemzetgazdaság egészében 4,6, a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint egyértelműen megállapítható, hogy a bérnövekedés ütemében valamennyi területen csökkenés volt augusztusban. Kiemelte: a közfoglalkoztatás súlya nagyon megnőtt, és ez a közszférára vonatkozó adatokban jelentősen befolyásolta a végeredményt. 

Az elemző szerint az augusztusi bruttó átlagkereset értéke már nagyjából közel van a CIB Bank által várt éves átlagszinthez, amellett, hogy az elmúlt hónapokban jelentős ingadozások voltak a mutatóban. A bruttó bérek jövőre is, és idén is 4 százalékkal emelkedhetnek, így az idei reálbércsökkenés mellett jövőre is minimális csökkenés, vagy legalábbis 0 körüli változás várható - tette hozzá. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a júliusi 7,1 százalékos bővülés után a várakozásoktól elmaradt augusztusban a bruttó bérek 3,8 százalékos növekedési üteme. Kiemelte: a nettó bérek 1,1 százalékkal nőttek, ami 4,6 százalékos reálbércsökkenést eredményezett.

A közfoglalkoztatotti bérek negatív irányú torzítása nélkül számítva a nettó reálbércsökkenés mértéke kisebb lehet, a családi adókedvezményekkel együtt pedig nagyobb lehet a nettó ébrek növekedése is - írta az MTI-nek küldött gyorselemzésében a Takarékbank elemzője.

Suppan Gergely szerint a gyenge bérnövekedés, illetve a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, így a javuló kockázati megítélést és piaci feltételeket követve a Magyar Nemzeti Bank folytathatja a kamatcsökkentési sorozatot. A Takarékbank elemzője éves átlagban továbbra is 4,5 százalékos bérnövekedésre számít. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatközléshez kapcsolódó sajtóközleményében szintén azt emelte ki, hogy a nettó bérek 1,1 százalékos éves emelkedését jelző mutatószám nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények kedvező hatását. Az elmúlt évben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás pedig elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható - emlékeztetett a minisztérium.