A német kancellár sajtótájékoztatóján Görögországról azt mondta: Athénnak jó kilátásai vannak az eurózónában, ha végrehajtja a vállalt reformokat, ugyanakkor van még mit tennie azért, hogy megfeleljen kötelezettségeinek. Hozzátette: Görögország adósságválságának megoldásában sürgető az idő tényező.

Francois Hollande francia elnök a tanácskozás után gyors döntést szorgalmazott a Görögországnak szánt 230 milliárd eurós mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének kifizetéséről. A francia szocialista politikus bejelentette: hamarosan hivatalos látogatásra Görögországba utazik. A görögök hatalmas erőfeszítéseket tettek az államháztartásuk rendbetételére - mondta.

Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök a csúcstalálkozó végén azt mondta, hogy a görög államadósság problémája középtávon, politikai úton megoldható, az ország így nem kényszerül majd elhagyni az eurózónát. A görög miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a trojka (az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) pozitívan értékeli a görög gazdasági kiigazító csomagot, és az ország hozzájuthat a mentőcsomag következő részletéhez.

Megismételte, hogy a pénz híján Görögország tartalékai november végén kimerülnek, és Athén fizetésképtelenné válik. Szamarasz elmondta: bízik abban, hogy a bankfelügyelet létrejöttével az Európai Stabilitási Mechanizmus feltőkésíti a görög bankszektort. Ez nagyjából 50 milliárd euróval csökkentené a Görögországot fojtogató államadósság mértékét - magyarázta a görög kormány vezetője.

Angela Merkel kitért a spanyol bankszektor problémáinak az eurózóna mentőalapjából történő közvetlen feltőkésítéssel történő megoldására is. Úgy nyilatkozott: mivel a spanyol bankszektor gondjait már pontosan azonosították, a feltőkésítési programról pedig már megszületett a megállapodás, azt már nem lehet visszamenőleg megváltoztatni.

"Nem lesz visszadátumozott közvetlen feltőkésítés. Csak a jövőben keletkező kockázatok kezelésére lehet majd a közvetlen feltőkésítést alkalmazni, mert úgy gondolom, hogy mire erre lehetőség nyílik, a spanyol bankokkal már nem lesz gond, legalábbis ebben bízom" - mondta a kancellár.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a csúcstalálkozót értékelve úgy nyilatkozott, hogy az uniós állam- és kormányfők a bizalom, az egység és a hitelesség üzenetét küldték a világnak. A hetek óta napirenden lévő kérdésről, hogy Spanyolország kér-e az írországihoz, vagy a portugáliaihoz hasonló mentőcsomagot, vagyis, hogy a bankszektoron kívül a spanyol szövetségi állam is kénytelen lesz-e külső segítséget igénybe venni, úgy fogalmazott: erről még nem született döntés.

"Ha meg kell hozni a döntést, meg fogom hozni, ez a fontos... és azt időben tudatni is fogom" - válaszolt újságíróknak Mariano Rajoy.

Az eurózóna bankuniójának létrehozásával kapcsolatban Angela Merkel "minőségi ugrást" sürgetett, majd megismételte, hogy az ennek első lépéseként létrehozandó közös bankfelügyelet felállításához hónapokra lehet szükség, és az semmiképpen nem lesz működőképes 2013 kezdetén.

Kitért arra is, hogy ehhez szakemberek százait kell felvenni a felügyeletet ellátni hivatott Európai Központi Bankhoz, valamint, hogy a bankfelügyelet létrehozásához az Európai Parlament jóváhagyását is szükségesnek tartja. Ezt az uniós szerződés nem írja elő, igaz, nem is tiltja meg - mondta a kancellár. Elmondta, hogy a bankfelügyelet kereteinek megalkotásában jogi szakértőkkel is konzultál majd. Angela Merkel újra azt mondta, hogy a bajba került bankokat az Európai Stabilitási Mechanizmusból csak azután tőkésíthetik fel, ha az eurózóna közös bankfelügyelete működni kezd.

A hvg.hu összefoglalóját az uniós csúcsról itt olvashatják.