szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hatalmas várakozás előzi meg az Európai Bizottság szerdán megjelenő őszi gazdasági előrejelzését. De hogy mit dörgölnek az orrunk alá, és abból mi következik, nem is olyan egyértelmű. A hvg.hu elmagyarázza.

Mi lesz november 7-én, szerdán?

Nem, nem a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára gondoltunk. Ezen a napon hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság (DG Ecfin) őszi gazdasági előrejelzését.

Mi ez a dokumentum?

Az Európai Bizottság évente kétszer – tavasszal és ősszel – rövid távú gazdasági előrejelzést készít, amely az unióra, a tagállamokra és az euróövezetre külön-külön is megfogalmaz megállapításokat mintegy 180 változó figyelembe vételével. Az őszi előrejelzés újdonsága a tavaszihoz képest, hogy itt már nemcsak a tárgyévre és az azt követő évre jelennek meg szakértői várakozások, hanem plusz még egy évre is – vagyis a szerdai előrejelzés kitekint 2014-ig. Ez a dokumentum a Magyarországgal kapcsolatos gazdasági várakozásokat is elemzi négy oldalban: kiderül belőle, hogyan látja az Európai Bizottság a magyar gazdasági növekedést, a hazai költségvetési hiány vagy az infláció nagyságát, a munkanélküliség várható mértékét stb. Az előrejelzések figyelembe vesznek minden nyilvánosságra hozott kormányzati bejelentést, melyek módosítják a változókat – nincs szükség ehhez parlamenti előterjesztésre, pláne nem azok jogszabályi elfogadásához. Az idei őszi előrejelzés október 19-ig rendelkezésre álló információkkal számol, így a két októberi kiigazító csomag hatásait is figyelembe veszi.

Mit varázsol Olli Rehn?
©

Mire ez a nagy izgalom?

Magyarország az uniós belépés óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ami példátlanul hosszú idő az EU történetében. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási hiány éveken át meghaladta a 3 százalékos referenciaértéket, és amikor alatta maradt annak (mint 2011-ben), az is egyszeri bevételeknek (pl, magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítása, különadók) volt köszönhető, amelyek megszűntével a hiány (2013-ban) az Európai Bizottság szerint ismét meghaladta volna a három százalékot. Emiatt az Európai Tanács egyszer már a Kohéziós Alapokból történő kifizetések részleges felfüggesztéséről döntött, amely 2013 januárjában lépett volna életbe, ha az Orbán-kormány költségvetési kiigazító csomagja, valamint a Széll Kálmán-terv újabb verziója nem jön közbe. A kormány bejelentései azonban a döntés felülvizsgálatára kényszerítették az Európai Tanácsot. Ennek ellenére a veszély nem múlt el: az Európai Tanács aktuális (és az eljárás megkezdése óta ötödik) ajánlása még él, amely 2012-t határozta meg a túlzott mértékű hiány megszüntetésének határidejeként. Az Európai Bizottság a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi, hogy a kormány mit teljesít a vállalásaiból és a program hogyan alkalmazkodik a külső gazdasági változókhoz.

Milyen adatokra kell különösen odafigyelni?

Egyrészt azt kell nézni, hogy az államháztartás várható hiánya 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben alatta marad-e a 3 százaléknak. Ennek megítélése összefügg azzal, hogy az Európai Bizottság milyennek ítéli meg a növekedési pályát. (Kisebb növekedés, kevesebb költségvetési bevétel, nagyobb hiány. A magyar uniós elnökség alatt végigtárgyalt ún. hatos jogszabálycsomag elfogadása óta (ami az európai gazdasági kormányzás új kereteit volt hivatva meghatározni) az előrejelzésekben nagyobb súllyal esik latba, hogy hogyan alakul az egyszeri hatásoktól megtisztított strukturális egyenleg. (Vagyis a rendes folyó bevételek mennyire fedezik a rendes folyó kiadásokat.) 2010-ben és 2011-ben emiatt nem kerülhettünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól, igaz, a 2012. tavaszi előrejelzés ebben a tekintetben is nagy javulást mutatott ki. Kérdés, hogy ez a tendencia folyatódhat-e – immár 2014-re vetítve is.

Milyen eredményre kell felkészülnünk?

A tavaszi előrejelzésben az Európai Bizottság három százalék alatti hiánnyal (2,9 százalék) számolt 2013-ra, ami a kormány akkori várakozását a GDP 0,7 százalékával haladta meg. Azóta változott a kormány jövő évi hiánycélja (2,7 százalék) és növekedési várakozása is (1,6-ról 1 százalékra csökkent). És bár a nemzetgazdasági miniszter októberben két egyenlegjavító csomagot is bejelentett, az összesen 764 milliárdos kiigazítási tervből még a Költségvetési Tanács szerint is csak legfeljebb 453 milliárd a valós. Az Európai Bizottság és a kormány álláspontja azonban most koránt sincsenek annyira messze egymástól. Nagyjából azon izgulhatunk, hogy 2,9 vagy 3,1 százalékos jövő évi államháztartási hiányt jósol-e az uniós előrejelzés – a kormányzati nyilatkozatokból következtetve az utóbbi a valószínűbb. (Ez jelentős előrelépés, a hírek szerint az első csomag után még 3,6-3,7 százalékos hiányt mutatott volna az előrejelzés a GDP arányában.) Nem kevésbé fontos ugyanakkor, hogy mit mond a dokumentum a strukturális hiányról és a makrogazdasági pálya fenntarthatóságáról.

Milyen tételek megítélésén múlhat a dolog?

Az Európai Bizottság a megtakarítási intézkedésekhez kapcsolódóan végrehajtási kockázatokat szokott prognosztizálni, valamint reagál az esetleges rosszabb makrogazdasági kilátásokra. Az látható, hogy Európában lényegében mindenütt, még Németországban is romlottak a növekedési kilátások. A magyar nemzeti reformprogramnak (amit a nem uniós etimológia szerint Széll Kálmán-tervnek hívunk) pedig akadnak olyan elemei, melyek teljesülése csúszik, vagy csak részlegesen teljesült (pl. közösségi közlekedés átalakítása), így az ezekből származó megtakarításokat sem lehet teljesen figyelembe venni. Ezen kívül lehetnek olyan kockázatok is, melyek abból adódnak, hogy bizonyos intézkedések uniós jogba ütköznek – mindezekre az Európai Bizottság nagyobb tartalék kialakítását tarthatja indokoltnak. Hasonló a helyzet akkor, ha a beruházási pozíciók romlanak – ez a következő években visszahat a növekedésre, majd az államháztartási bevételekre is. A megítéléstől függően eltérő mértékben hathat pozitívan az államadósság kamatköltségeinek a változása, valamint az önkormányzati rendszer átalakítása.

Mi van akkor, ha a hiánymutató rosszabb a bűvös három százaléknál?

A rendes őszi előrejelzés csupán egy statisztikai adatokon alapuló helyzetértékelést ad, nem kapcsolódnak hozzá új ajánlások. Persze fontos odafigyelni, hogy mit mond Olli Rehn pénzügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke a szerdai sajtótájékoztatón a kommentárjában, hiszen ez utal arra, hogy a számokat az Európai Bizottság, az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve hogyan értelmezi. A konzekvenciákról azonban az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa dönthet december 4-én az Európai Bizottság előrejelzését figyelembe véve. Addig pedig még a kormány is közbeléphet – és gyorsan összeácsolhat egy kisebb csomagot, ha szükséges.

Matolcsy: De a mágus én vagyok!
©

Mi lesz a kohéziós pénzekkel?

Annak megakadályozása, hogy a kohéziós pénzek kifizetését bármilyen mértékben is az EU korlátozza, a kormány minimálprogramja az ügyben. Erre valószínűleg akkor sem kerül sor, ha az Ecofin a túlzottdeficit-eljárás fenntartásáról dönt. Furcsa is lenne, hiszen egy sor edp-eljárás alatt lévő ország súlyosabb kiigazításokra kényszerül – a kormány már meglebegtette, nem szeretne kettős mércét. A hírek szerint a kohéziós pénzek felfüggesztését Németország sem tarja indokoltnak.

Mi lesz a túlzottdeficit-eljárással?

A kormány célja egyértelműen az, hogy elkezdődjön az a folyamat, melynek végén megszűnhet a deficiteljárás. Mivel az Európai Bizottság ezt csak a 2012-es költségvetési hiányról szóló végleges hiányszámok ismeretében teheti meg, szó sincs arról, hogy már idén Magyarországot ez alól felmentenék. Erre optimális esetben is csak jövő júniusba kerülhetne sor. A tavaszi előrejelzésben ugyanakkor megint fontos lesz, hogy mennyire fenntartható a strukturális hiány csökkentése. A kormány közben hivatkozhat arra, hogy a növekedési kilátások rajta kívül álló okokból romlanak, és elkezdődhet a matek annak bizonyítására, hogy megtisztítva ezektől a hatásoktól a strukturális egyenleg is az előírtnak megfelelően csökken. Ebben az esetben még az is elképzelhető, hogy valóban sikerül kikerülni az eljárás alól. Vagy ahogy 2009-ben is történt: az EU a gazdaság általános helyzetére tekintettel időt ad az ajánlások teljesítésére, és kitolja a határidőt egy vagy két évvel. A kormány nyilvánvalóan rögtön inkább kettőt lépne, és a kohéziós pénzek felfüggesztésének rémét elfeledve az eljárás alól is szabadulna. Ez nyilván növelné a mozgásterét, és a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika is felmutathatna valamilyen eredményt a 2014-es választások előtt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Összevertek egy cseh képviselőt egy borkóstolón

Összevertek egy cseh képviselőt egy borkóstolón

"Attól, hogy valaki jó festő vagy burkoló, még nem lesz jó vállalkozó"

"Attól, hogy valaki jó festő vagy burkoló, még nem lesz jó vállalkozó"

Srí Lanka: totális blokád volt a merénylet napján

Srí Lanka: totális blokád volt a merénylet napján

Videó: kemény, ahogy fényes nappal szedik ki a tolvajok a Toyota Priusokból a katalizátorokat

Videó: kemény, ahogy fényes nappal szedik ki a tolvajok a Toyota Priusokból a katalizátorokat

Higanyszennyeződést találtak a vándorsólymokban

Higanyszennyeződést találtak a vándorsólymokban

Sok pénzt keresni kevés munkával? Ez ma már nem megy

Sok pénzt keresni kevés munkával? Ez ma már nem megy