"Guvadt szemmel nézi a gyerekcsatornát, a reklámokat is, de igyekszünk korlátok közé szorítani, hogy mit is nézhet pontosan" – vázolta a helyzetet a hvg.hu-nak Klára, aki egy hároméves csemete nagymamája. Klára nem híve annak, hogy teljesen eltiltsák a gyereket a gyerekprogramok közötti reklámoktól – ettől a reklámok még ugyanúgy léteznek –, inkább közösen nézi a műsorokat unokájával, és a reklámoknál is igyekszik megmagyarázni, hogy pontosan mit lát.

A "bepróbálkozásokat" a nagymama úgy szereli le, hogy elmondja a gyereknek, mennyire borzasztó az a termék, milyen rossz az anyaga, és hogy különben is mennyi játék van már a gyerekszobában. Mindehhez kitartás, idő és türelem szükséges, ami sok családban szerinte hiányzik.

Ilyet akarok a Jézuskától

"Minden mese közt bevágnak egy hosszú reklámblokkot, sokszor nem is kapcsolok el, mivel nem tudok mindig a kislányommal a tévé előtt ülni, vagy negyedóránként kirohangálni a konyhából" – mondta a hvg.hu-nak Viki, aki egy ötéves kislány anyukája. Mostanában többször is elhangzott otthon, hogy milyen tévében látott ajándékot szeretne a gyerek a Jézuskától. Ezek között van olyan, amit Viki már megvett. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy például a gyöngyjátékot vagy az üvegfestő készletet már kipróbálta korábban egy kiállításon, így nem teljesen zsákbamacskát vásárol. Emellett igyekszik kreatív játékokat választani gyermekének, még ha ezt tévéreklámok alapján is teszi.

Viki szerint sem az a megoldás, ha eltiltjuk a gyerekeket a reklámoktól, mivel szerinte egyáltalán nem lehet kizárni a reklámokat az életükből. Szembejönnek velük az utcán, a boltokban és a gyerek a kortársai körében is hall ezekről. "Finoman lehet terelgetni a gyerekeket és érzékeltetni velük, hogy melyik játék nem olyan jó. Bár mi is ilyenek voltunk kicsiként, hogy minden játék kellett" – emelte ki Viki.

Magyarországon rendkívül sokat tévéznek a gyerekek

Magyarország a második legtöbbet tévéző európai ország, a gyerekek is sokat ülnek a képernyő előtt. A 4-17 éves korosztály kicsivel több mint 3 órát, a gyermekcsatornák célközönségének számító 4-12 évesek pedig még ennél is többet, 3 és fél órát ülnek a tévé előtt, amivel az első helyen vagyunk a kontinensen. A nap majdnem nyolcadát felölelő tévézés mellett a magyar gyerekek naponta 15 percnyi reklámot, akarva-akaratlanul is biztosan megnéznek. A gyerekcsatornák nézőközönségének harmada a játékgyártóknak fontos 4-12 évesek közül kerül ki – ez a szám a mesetévéken sugárzott évi 136 ezer reklámot tekintve egyáltalán nem mindegy. A három nagy gyerekcsatorna (Minimax, Cartoon Network, Disney Channel) pedig maximálisan kiszolgálja ezeket a hirdetői igényeket.

Adventi naptár és Lego - reklám alapján a gyerkőc választotta?

AFP / Stephan Jansen

Az önszabályozás a bővebb

A gyerekeknek szóló reklámokról – egyébként meglehetősen szűkszavúan – három törvény rendelkezik, és van köztük átfedés. A médiatörvényben és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jogszabályban is szó van arról, hogy a kereskedelmi közlemény nem szólíthatja fel a gyerekeket egy áru megvételére, vagy hogy szóljanak a szüleiknek, vegyék meg nekik az adott, egyébként rendkívül hasznos és szép terméket.

A reklámtörvény úgy rendelkezik, hogy tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, emellett pedig azok a reklámok is tiltottak, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak. Mind a reklám-, mind pedig a médiatörvény tiltja, hogy az alkoholtermékek reklámjai gyerekeket szólítsanak meg vagy szerepeltessenek, és az előbbi értelmében nem szabad őket szerencsejátékban való részvételére sem buzdítani.

A gyermekeknek szóló – vagy gyermekeket szerepeltető – reklámokról terjedelmesebben foglalkozik az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) Magyar Reklámetikai Kódexe, amely részletesen leírja a legfontosabb alapelveket. Például, hogy a reklámban az ár megjelenítése nem lehet a gyermek számára megtévesztő, vagy hogy a reklámozott játék bemutatása nem lehet félrevezető.

Karácsonykor felfutnak a gyerekjátékok

A karácsonyi időszak kiemelt szezon a kereskedelmi televízióknál, ez alól a mesecsatornák sem kivételek: már októbertől megkezdődik a reklámok számának felfutása. A kampány aztán egész novemberben és decemberben tart (januárban több mint harmadával zuhan a reklámok mennyisége). A karácsony előtti, reklámokkal telezsúfolt időszak a költésen is meglátszik: a K&H Bank adatai szerint megháromszorozódik a gyermekjátékok forgalma, az Árukereső.hu kutatása szerint pedig majdnem minden második honfitársunk játékra is tervez költeni karácsonykor. A közelgő karácsonyi időszak komoly hatást fejt ki a reklámozott gyerektermékek árára is: bár a legtöbb esetben a reklámokban nem közlik az eladni kívánt termék árát, maga a reklámozott dolog azonban egyre drágább termék lesz (pl. kisautó helyett már kisautó versenypályával).

Ne zárjuk el, tanítsuk meg!

A felelős reklámozó nem megy szembe a jogszabályokkal, a kettővel több baba eladása nem éri meg a kockázatot és a társadalmi felelősségtudat is egyre több cégnél jelen van – emelte ki Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára. A nagy hirdetési büdzsével rendelkező cégek betartják a jogszabályokat és a reklámetikai kódexet, ugyanakkor elő szokott fordulni, hogy egy-egy új piaci belépő felrúg mindent, csak azért, hogy lekaszálja a piacot. De azért nem ez a jellemző.

Fazekas szerint az olyan reklám, amely felkorbácsolja a vágyakat, már teljesen az életünk részévé vált. Ha nem a tévében találkoznak vele, akkor a baráti társaságban esik róla szó. A nagy kérdés igazából az, mennyire tudja elfogadni a szülő, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nemet kell mondania. Ez kétségtelenül frusztrációt okozhat, mivel a gyerek nem kapja meg azt, ami a barátjának vagy barátnőjének megvan, de hozzá kell szoknia ahhoz, hogy mindent nem lehet megkapni.

A gyerekek kezében van a távirányító - a pénztárcánkat tekintve is

Fülöp Máté

Az ÖRT főtitkára szerint a tilalom – vagyis a gyerekjátékok reklámozásának tiltása, esetleg bizonyos csatornákon történő korlátozása –, bár látványos lenne, azt jelenti, hogy csak az információtól zárjuk el a gyereket, a nevelési, médiaértési házi feladatunkat nem oldjuk meg. Az a család és az iskola dolga lenne, hogy megértessék a gyerekkel a reklámok üzenetét. Ugyanakkor ha a gyerekekről van szó, a tapasztalat azt mutatja, hogy az önszabályozás jól működik: ezen a területen a legerősebb a piaci konszenzus, hogy szükség van önkorlátozásra. "Sok esetben például felkérnek minket, hogy előzetesen véleményezzünk egy reklámot, mielőtt élesben is kimenne" – hangsúlyozta Fazekas.