szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elgyengült a forint év végére, ami magyarázható az alacsony forgalommal, a kormány jegybankkal kapcsolatos terveivel, és azzal is, hogy Amerika éppen költségvetési szakadék felé tart. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Bár rövid és eseménytelen volt a hét a karácsonyi ünnepek miatt, arra elég volt, hogy a forint elgyengüljön még év végére: szerdára már 295 forint felett jegyezték az eurót a devizapiacon, pedig múlt héten még csak 284 forint körül volt egy euró. A dollár ára ezzel párhuzamosan 220 forint fölé ugrott, a svájci frank pedig túlment a 241 forinton. A devizaárfolyamunk ezt követően a 290-95-ös szinten le-fel ugrált az év végi alacsony forgalomban, és a kereskedők szerint meg is rekedhet ezen a szinten.

Általában az alacsony forgalom lehet oka a nagy ingadozásnak, mivel egy-egy ügylet nagyobb mértékben képes befolyásolni az árfolyamot. Emellett persze a hazai gazdaságpolitika sem segíti a forint árfolyamát.

Ami bizonytalanságot szülhet

Bizonytalanságot szülhet például az, hogy a kormány és az IMF megállapodása már egyre kevésbé valószínű. Orbán Viktor a héten azt nyilatkozta, egyre nyilvánvalóbb lesz mindenki számára, hogy ha úgy alakul, a magyar gazdaság az IMF-megállapodás nélkül is megáll a lábán. Mint fogalmazott, Magyarország már van annyira erős, hogy pontosan tudja, egy biztonságot jelentő hitelmegállapodást milyen áron érdemes megkötni.

Ki ül a székébe?
Túry Gergely

Emellett félelmeket gerjeszthetnek a befektetőkben a kormány jegybankkal kapcsolatos tervei is. Simor András megbizatása jövő március elején lejár, és a piacnak valószínűleg egyre kevésbé lesz mindegy, kit ültet a kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe, és milyen monetáris politikát folytat majd az új vezető. Az már sejthető, hogy a kormány által várt irányváltás jön a jegybankban, a kiszivárgott információk szerint ugyanis a kabinet számos unortodox intézkedést vár el Simor utódjától. Matolcsy György pedig – akit egyelőre esélyesnek tarta a piac a jegybankelnökségre – több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy stratégiai szövetséget kell építeni a  kormány és a jegybank új vezetése között.

Az Equilor elemzői szerint egy jegybanki államkötvény-vásárlási program a legvalószínűbb, melyet a devizatartalék terhére strelizálhatna az MNB. Ennek lehetőségét a brókercég szerint az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese, Borbély-László András is megemlítette arra az esetre, ha a külföldiek kezében levő rekord csúcson levő állampapír állományt elkezdenék eladni a befektetők.

Költségvetési szakadékba zuhan Amerika?

Egy további ok lehet a forint gyengeségére az amerikai költségvetési szakadék miatti bizonytalanság. A probléma lényege, hogy az Egyesült Államokban jövő évtől automatikusan életbe léphet egy mintegy 600 milliárd dollárnyi kiadáscsökkentést és adóemelést tartalmazó megszorító csomag, ami ismét recesszióba taszíthatja az amerikai gazdaságot.

Kell a fellendülés
AFP / Saul Loab

Ahhoz, hogy a törvényekben rögzített költségvetési automatizmus ne induljon be, az amerikai adminisztárciónak és a kongresszusnak megállapodásra kellene jutnia az államháztartás rendezéséről. Eddig azonban az amerikai honatyák nem csipkedték magukat, hogy elhárítsák a vészhelyzetet. Bár Obama megszakította családi vakációját Hawaii-on, hogy egyeztethessen republikánus és demokrata vezetőkkel a fiscal cliff ügyében, a beszámolók alapján azért nem sietnek a politikusok, mert egyik párt sem szeretne nagyobb népszerűségvesztést az adóemelések és megszorítások miatt. A piac a héten még bízott a megállapodásban, amit ugyanakkor beárnyékolt, hogy még pénteken sem sikerült elérni a megállapodást.

Helyre kell állítani a kormány és bankok közti bizalmat

Az új évben az egyik legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása a magyar bankszektor és a kormányzat, illetve a magyar bankok és az ügyfelek között, mert e nélkül nem állhat helyre a normál üzletmenet a pénzintézeti szektorban – mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnöki teendőket ellátó alelnöke. A Bankszövetség alelnöke kiemelte, hogy az ügyfelek zöme még mindig bízik pénzintézetében.

Gyuris Dániel hozzátette, hogy szerinte tévhit, hogy Magyarország "túlbankosodott" ország, különösen akkor, ha a hazai adatokat a nyugat-európai államok, vagy a versenytárs országok bankszektorbeli számaival vetjük össze. A Bankszövetség alelnöke emellett kifejtette, hogy 2013 talán az utolsó év, hogy "megakadályozzuk egy hosszú távú strukturális régiós leszakadás bekövetkeztét."

Vége a mutyinak!

A magyar gazdaságban és a gazdaságpolitikában egyébként a héten annyira nem történt semmi, hogy még Domokos László megszólalása is eseménynek tűnt. Az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, hogy az idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka, ettől az évtől kezdve az ellenőrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttműködés hiányának akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Mint fogalmazott, "aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevőszék bármikor ellenőrizheti és ellenőrizni is fogja".

Domokos László. Megszólalt.
MTI / Kovács Attila

Az Állami Számvevőszék elnöke két és fél éve vezeti a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével foglalkozó állami intézményt. Eközben Magyarország csak idén 8 helyet csúszott le a korrupciós listán, és a a vizsgált 186 államból a legkorruptabb országok csoportjában található a Transparency International szerint. (A hvg.hu korrupcióról szóló cikksorozatát itt találja)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!