Így csökken az életszínvonala 2013-ban
Az új év elhozza végül az egykulcsos személyi jövedelemadót, mégis örülhet, akinek nem csökken az életszínvonala. Az adóváltozás ugyanis nem ellensúlyozza a pénzromlást, a járulékplafon eltörlését és a többi új terhet, amellyel az állam apránként visszaveszi az adócsökkentést. Senki sem jár jól - legfeljebb ha emelik a bérét. De ez már nem a kormányon múlik.
Szerencsés lesz, akinek jövőre nem romlik az életszínvonala. Pedig 2013-tól megvalósul a kormány ígérete, az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja): kivezetik az úgynevezett szuperbruttósítást, ami eddig emelte a tényleges adóterhet, és ezzel a magánszemélyek jövedelmük után egységesen 16 százalékos kulccsal adóznak.
Ez azonban kevés lesz sok munkavállaló boldogságához, ugyanis a jelentős szja-csökkenésnek ára van. Mivel a költségvetésből hiányoznak a kieső milliárdok, a kormánynak 2010 óta mind több új adóval és adóemeléssel, valamint szociális, egészségügyi, oktatási és más szempontokból fontos területek forrásait megszorító intézkedésekkel kell beszednie ezt az összeget. Mint a kabinet képviselői szokták mondogatni, a jövedelemtípusú adóztatásról áthelyeződött a hangsúly a lakosság és a cégek forgalmi és vagyoni típusú adóztatásra (Az adórendszer átalakítása nyomán felvetődő problémákról Balázsy Sándor közgazdász a hvg.hu-n bővebben is ír!). Másképpen, amit a lakosság a személyi jövedelemadón nyer, más adókon és elmaradó juttatásokon keresztül visszacsorgatja az államkasszába.
Győz a pénzromlás
Eddig a 16 százalékos személyi jövedelemadó csak azoknál valósult meg, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt kerestek, az efölötti részre ugyanis 27 százalékkal megnövelt adóalap után kellett szja-t fizetni, ez volt a szuperbruttósítás. Január elsejétől azonban ezt a kiegészítést eltörlik, így elvileg a bruttó 202 ezer forint feletti részen nőhet a fizetés összege. Ez azonban senkinek sem lesz elegendő arra, hogy ellensúlyozza a pénzromlást. 2012-ben az infláció 6 százalék körül alakulhat, így ennyivel kellene emelkednie a nettó keresetnek, hogy ugyanazon a szinten maradjon valakinek a reálkeresete.
Az szja-változás azonban nem eredményez ekkora keresetnövekedést. Egy átlagbért, vagyis nettó 143 ezer forintot (ez bruttó 220 ezer) kereső, gyermektelen munkavállalónak nagyjából 800 forinttal marad több a zsebében 2013-ban az RSM DTM Hungary Zrt. számításai szerint. Csakhogy a 2012-es pénzromlás miatt a keresetéből 2013-ban már 8500 forinttal kevesebb árut és szolgáltatást tud majd megvenni (ha figyelembe vesszük, hogy 2013-ban is tovább emelkednek az árak, akkor még kevesebbet).
Persze lesznek, akiknek ennél azért nagyobbat ugrik a fizetésük. Minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb az az összeg, ami a a szuperbruttósítás megszűnésével nyerhetünk. Az átlagbértől fokozatosan emelkedik a többlet, és az eddig nettó 441 ezer forintot kereső gyermektelen munkavállaló esetében éri el a csúcsot. Itt a nettó több mint 17,5 ezer forinttal emelkedik, ez azonban csak részben kompenzálja azt a 26,5 ezer forintot, amit a pénzromlással elveszít ebből az összegből 2012-ben.
A családok esetében is 17,5 ezer forint lesz a szuperbruttósítás kivezetésének köszönhető pluszpénz. A különbség a a gyermektelenek és a háromgyermekesek között csak annyi, hogy nem az átlagbértől indulva emelkedik a többlet, hanem nettó 444 ezer forinttól (a családi adókedvezmény ugyanis akkora, hogy eddig az összegig 2011 óta gyakorlatilag nem kellett szja-t fizetnie egy háromgyermekesnek). A többlet az ő esetükben sem lesz elég az infláció kompenzálására, így 2012 után jövőre is folytatódik a családok reáljövedelmének csökkenése.
| Ki nyert az adóváltozásokkal? |
A 2011-ben megkezdett személyi jöedelemadó csökkentés nagy nyertesei a családok voltak. Így a jövedelmük magasabbról csökken, mint a többieké: a háromgyermekesek reáljövedelme 2011-ben 19 százalékkal nőtt, a kétgyermekeseké pedig 12 százalékkal. Az alacsonykeresetűek viszont mindent egybevetve nagyon rosszul jártak. Hiába törölték el náluk már 2012-től a szuperbruttósítást, egyúttal az adójóváírást is kivezették, és tovább csökkentette a nettó jövedelmüket egy 1 százalékos társadalombiztosítási járulékemelés is.
Az adójóváírás korábban éppen annyi adómentességet adott, hogy a minimálbér környékén adómentességet biztosított. Így a megszűnésével az alacsony jövedelműek adóterhe ugrásszerűen megnőtt, a reálkeresetük pedig jelentősen csökkent. Az alacsonyjövedelműek a pénzromlás és az adóváltozások miatt összességében jelentős, 10-20 százalékos reálbércsökkenést szenvedtek el. Jövőre pedig ezen a szinten marad a reálbérük, mert a minimálbér körülbelül az inflácó mértékének megfelelően nő. |
Csökken a jól keresők jövedelme is
A szuperbruttósítás kivezetésének elvileg annál nagyobb összeggel kellene emelnie a nettó jövedelmet, amennyivel többet keres valaki. Azonban ez azért nem így lesz, mert a kormány jövőre megszünteti az egyéni nyugdíjjárulék plafonját, ami a magasabb jövedelműeknél – az új adórendszer másik nagy nyertes csoportjánál – is csökkenti a szuperbruttó kivezetésének pozitív hatását.
A munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék 2012 végéig érvényes felső határa azt jelentette, hogy egy meghatározott jövedelemhatár feletti jövedelemrészre már nem kell nyugdíjjárulékot fizetni (hiszen a nyugdírendszer úgysem tudott volna ezzel arányos járadékot adni cserébe). Ezt a határt minden évben a költségvetési törvény állapította meg: 2012-ben, ha valaki havonta bruttó 661 850 forintnál többet keresett (gyermekteleneknél ez nettó 413, egy gyermekeseknél 435, kétgyermekeseknél 460, háromgyermekeseknél 560 ezer forintot jelentett), a plafon feletti részre már nem vonták le tőle a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
A plafon eltörlése tehát az efölötti jövedelemrészre egy 10 százalékos jövedelemcsökkenést eredményez majd. Ezt a szuperbruttósítás kivezetése egy bizonyos jövedelemig kompenzálja, minél magasabb azonban a jövedelem, annál kevésbé. Ha valakinek 2012-ben 660-670 ezer forint volt a nettó fizetése, akkor 2013-ban is ugyanennyit visz majd haza, ugyanis ekkora jövedelemnél oltja ki egymást a szuperbruttósítás kivezetésének pozitív hatása és a járulékplafon eltörlésének negatív hatása (háromgyermekesek esetében 750 ezer nettó felett van ez a pont). Amennyiben valakinek ennél is magasabb a jövedelme, nála a járulékplafon kivezetése már nagyobb súllyal érvényesül, és már csökkenti a nettó összeget is (egy 800-900 ezres nettó fizetés 10-20 ezer forinttal lesz kevesebb emiatt 2012-höz képest).
| Kevésbé éri meg a cafeteria |
A munkavállalók jövedelmét tovább csökkentheti 2013-ban az is, hogy körülbelül 4 százalékponttal növekszik a béren kívüli juttatások adóterhe. A munkáltatóknak emiatt egy kicsivel kevésbé éri meg a bér egy részét ebben a formában adni, így egyesek úgy dönthetnek, hogy nem adnak béren kívüli juttatást vagy csak arányosan kevesebbet. A béren kívüli juttatások között ugyanakkor növekedhet az Erzsébet-utalvány súlya, ugyanis az eddigi 5 ezerről 8 ezer forintra emelkedik a munkavállalóknak ebben a formában havonta adható összeg.
Emellett 2013-tól évi 50 ezer forint értékben adómentes lesz, ha a munkáltató kulturális szolgáltatást vesz munkavállalójának, például belépőjegyet, bérletet vagy kifizeti a könyvtári beiratkozást. Ez azonban adószakértők szerint nem eredményez jelentős változást. Mivel kevés munkavállaló kapja szintén nem lesz jelentős hatása, hogy kevésbé lesznek vonzóak a munkáltatóknak a béren kívüli juttatásként adott biztosítások. A jövőben ugyanis csak az így fizetett kockázati biztosítás lesz adómentes, a minimálbér 30 százalékáig. Azok a biztosítások viszont adókötelesek lesznek, amelyekből biztosítási esemény nélkül is ki lehet venni a pénzt, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít (ilyenek például a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások). |
Minden pénzmozgásunkból lecsípnek
A jövedelmünket 2013-tól az is csökkenti, hogy az állam gyakorlatilag minden pénzmozgásunknál ott lesz, és mindig lecsíp a pénzünkből egy kisebb összeget. A korábban egy ezrelékesre tervezett tranzakciós adó mértéke pénzügyi műveletenként két ezrelék lesz, a készpénzfelvétel összege után pedig három. A tranzakciós illeték szinte minden, az átlagember által használt pénzügyi műveletre, például a csekkek befizetésére, de még a pénzváltásra és a hiteltörlesztésre is kiterjed. Az új adó alanyai a bankok, azonban áthárítják a terhet az ügyfelekre. (A tranzakciós illetéket a kormány eredetileg a bankadó helyett találta ki, amely 2013-tól megfeleződött, 2014-től megszűnt volna, végül azonban teljes összegében maradt a bankadó is)
Egy 10 ezer forintos utalás vagy pénzfelvétel után csak 20, illetve 30 forint adót kell majd fizetnünk, csak az a baj, hogy viszonylag sokszor indítunk ilyen tranzakciókat. Így mire egy átlagbér körüli jövedelmet felhasználunk, akár ezer forint is lehet a tranzakciós illetékkel megjelenő új terhünk havonta, ami éves szinten már 12 ezer forint. Ennél optimistább becslések szerint egy átlagos magánszemély várhatóan havi 4-600 forinttal fog többet fizetni havonta a bankolásért közvetlenül a tranzakciós adó miatt, és inkább átalakulnak a bankolási szokások.
A telefonálásért is elkérnek pár forintot
A tranzakciós adó mellett 2013-ban tovább él a 2012 júliusában bevezetett, percenként és smsenként 2 forintos telefonadó is, ami – annak ellenére, hogy a telefontársaságokat terheli - szintén az ügyfeleknél köt ki, és a tranzakciós illetékhez hasonlóan apránként von el egy nagyobb összeget. Ez 700 forint lehet havonta egy lakossági ügyfél esetében, ami évente már 8400 forint.
Ugyanebbe a csoportba tartozik a január elsejétől élesedő biztosítási adó is, ami nagy valószínűséggel szintén eljut az ügyfelekhez előbb-utóbb. Ez Casco biztosítás esetén 15, vagyon- és balesetbiztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka lesz.
Nagy kérdés még, ki fogja kifizetni végül a jövő évtől startoló közműadót, ami a közműcégeket a vezetékeik után adóztatja meg, méterenként 125 forinttal. Amennyiben a cégek nem háríthatják tovább a fogyasztóikra, az államosításukat is eredményezheti, ami egyúttal azt is jelenti majd, hogy az új adóteher végül az adófizetőknél köt ki.
| Emelkedik a jövedéki adó is |
Tovább drágítja az életünket, hogy januártól az autógáz jövedéki adója 50 százalékkal megemelkedik, majd májustól is lesz egy újabb 50 százalékos emelés. A megduplázódó jövedéki adó körülbelül 100 ezer autóst érint, és a 240-260 forintos gázárat pár hónap alatt közel 50 forinttal emeli meg kiogramonként. Egyes vélemények szerint az adóemelés ellenére továbbra is érdemes lesz gázüzemű autóval közlekedni, de az átlagos személyautó esetében 200-300 ezer forintba kerülő átalakítás megtérülési ideje évekkel is megnőhet.
A dohányosokat már 2012-ben megterhelte a kormány: míg korábban azt tervezte, hogy 2013-ban két lépcsőben tovább emeli a cigaretta és a dohány jövedéki adóját, ezt előrehozta, és egy lépcsőben hajtotta végre 2012 decemberétől. Kapnak adóemelést az alkoholt fogyasztók is: az alkoholos termékek adótartalma januártól 10 százalékkal nő, és valószínűleg az áruk is. |
* * * Már teljesen ingyenes bankszámlák is elérhetőek
Sokan fizetnek éves szinten több tízezer forintot csak azért, mert van saját bankszámlájuk. Azonban léteznek már teljesen ingyenes számlacsomagok is! A Bankmonitor bankszámla kalkulátora – a bankolási szokásai alapján - mindenkinek személyre szabottan megmutatja az elérhető legkedvezőbb ajánlatokat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
