Az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló rendelet módosítása - egyebek mellett - definiálja a kamatlábakat. Így a referencia-alapkamatláb az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amelyet a szerződéskötés napján érvényes százalékkal kell figyelembe venni. Az egyéni referencia-kamatláb az előbbi értékből indul ki, de hozzájárul még a hitelkockázat, az adós minősítése, valamint az ügylet fedezettségétől függő felár is.

Teljesen új rendelet szabályozza az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciákat. Ez kimondja, hogy nem köthető garanciaszerződés olyan vállalkozással, amelynek korábbi kezesség, állami garancia vagy viszontgarancia beváltásából az állammal, illetve az Eximbankkal szemben tartozása van.

Szolgáltatáshoz akkor nyújtható garancia, ha a belföldi szolgáltató - vagy annak szintén belföldi alvállalkozója - többségében olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után Magyarországon fizetnek járulékot.

A magyar cég által végzett építési-szerelési fővállalkozás pedig akkor garantálható, ha az értékének egynegyede magyar származású export. Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki igazolást. A teljes értékbe nem számítanak be a finanszírozási költségek.

Az Eximbank exporthitel garanciája a hitel 95 százalékáig terjedhet.

Az Eximbank által folyósítható segélyhitelek feltételei is módosultak. Ezekre - a kormány készfizető kezessége mellett - a nem piacképes kockázatú biztosítások szabályait kell alkalmazni.

Végezetül a nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeit módosította a kormány. Ilyenkor belép a kormány készfizető kezessége, de a biztosítás csak a következő eseményekre a harmadik országbeli partner szerződésszegésére terjed ki, valamint arra az esetre, ha a Mehib-partner nem tud érvényt szerezni a a harmadik országbeli partnert elmarasztaló bírósági ítéletnek, amelynél még az is feltétel, hogy az ítélet konkrét összegről szóljon.

A Mehib által fizetendő biztosítási díjból a biztosítottat önrész terheli, amely nem lehet kevesebb a biztosítási összeg 5 százalékánál. A rendelet felsorolja azt is, hogy a Mehib mikor mentesül a kárkifizetés alól. Ide tartozik az, amikor a biztosított valótlan vagy megtévesztő adatokat közöl a biztosítóval. Viszont ha a biztosított bizonyítani tudja azt, hogy a biztosító tudott az adatok valótlanságáról vagy azok nem befolyásolták a kockázatot, akkor jár számára a biztosítási összeg.