Nem érthető, hogy Matolcsy György miért támadta be tegnap a jegybank stábját, az MNB ugyanis az alappályából következtetve az államadósság fenntarthatóságáról, tartós államadósság-csökkenésről ír – hangzott el az MNB tájékoztatóján, ahol bemutatták a jegybank legfrissebb, államháztartásról szóló elemzését. A támadás akkor is érthetetlen, ha az MNB arra jutott, hogy 2027-re sem érhető el az alaptörvényben szereplő 50 százalékos adósságcél és a maastrichti kritériumokban szereplő 60 százalékos GDP-arányos adósságszint sem.

A tájékoztatón elhangzott: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) megküldött szakanyag ugyanazokat a számokat, kvalitatív megállapításokat tartalmazta, mint amit most publikáltak. Az NGM illetékese korábbi verziókat is látott, ahhoz képest minimális kiigazítások voltak csak az anyagban.

15 éves kivetítés

A MNB által bemutatott pálya nem előrejelzés, hanem egy 15 éves ún. technikai kivetítés, azaz nem a leginkább várható költségvetési pályát, hanem azt mutatják be, hogy a változatlan gazdaságpolitikák mellett milyen hiány- és adósságtrend várható.

Az előzetes hírekkel ellentétben az MNB szerint az adósság fenntartható irányban halad, a 2012. év végi 79 százalékról 15 év alatt 66 százalék körül alakulhat. A legutóbbi kivetítés óta a kamatkiadások nélküli elsődleges egyenleg kedvezőtlen irányba mozdult el: ebben jelentős szerepe van a nyugdíjkiadások növekedésének és a lassuló növekedési pályának.

Az ugyanakkor igaz, hogy a sikerpropaganda ellenére az államadóssággal szembeni küzdelemmel is vannak problémák: nulla közeli növekedés, három százalék körüli infláció mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy az MNB a következő évekre inkább az államadósság kis mértékű növeekdést jósolja, mielőtt megindul ismét a leépülése.

Az MNB megtámadásnak szakmailag nincs értelme

AFP / Kisbenedek Attila

Az alappálya mentén az államadósság-ráta 2027-ben még meghaladhatja a maastrichti kritériumban szereplő 60 százalékot, de a trendet tekintve lefelé tart (66 százalék). Számít a finanszírozási költség, a devizaadósság miatt a reálárfolyam, és hogy milyen a reálnövekedés. Ahhoz, hogy a maastrichti kritériumokat teljesítsük, a feltételezett alappályához képest 2015-től 0,4 százalékpontos tartós egyenlegjavulás kell évente. (Vagy ha vissza akarunk térni az alappályához, egyszeri 1,5 százalékos egyenlegjavulás kell)

Ki kell nőni az adósságot

A tavaly tavaszi kivetítéshez képest a tervezett nyugdíjkiadásokat emeli a nyugdíjemelés (+0,25 százalék), és hogy a megváltozott munkaképességűeknél  a szigorítás hatása nem jelentkezett az ellátásra fordított kiadásokban, mint ahogy azt várták. Emellett a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők közül többen mentek nyugdíjba, mint amivel korábban számoltak (+0,25 százalék). A kivetítést ezen kívül még az módosította, hogy a növekedés is alacsonyabb volt a tervezettnél.

Ami a adósság dinamikáját illeti, az időszak elején (2013-17) az elsődleges egyenleg alacsonyabb lehet, mint amennyi kellene az adósság kinövéséhez, és csak a ciklus második felében emelkedik a szükséges szint fölé.

Az elsődleges egyenleg többletében a vizsgált időszak elején enyhe visszaesés tapasztalható majd, aminek az oka a pedagógus-életpályamodell bevezetése, az MNB veszteségigénye, valamint az EU-források számottevő csökkenése. A mélypont 2016-17 körül lehet, amikor a kamatkiadások nélkül az államháztartás egyenlege csak 0,3 százalék körüli többletet mutathat majd, ami 2027-re 2,1 százalékra nőhet majd.

Szokatlan kirohanás

Csütörtökön Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy logisztikai konferencián tartott expozéját használta fel arra, hogy élesen nekitámadjon a jegybanknak egy megjelenés előtt álló elemzése miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) államháztartásról szóló elemzését csak pénteken mutatták be, de az NGM a tartalmát már korábban megismerhette. 

Matolcsy szerint a kormány víziójához csökkenő államadósság kell, és ha valakinek „az a fegyvere, hogy nő Magyarországon az állam adóssága, az egyben lebeszél bennünket arról, hogy bármilyen jövőképünk legyen”. A miniszter itt nem állt meg: politikai indíttatású manipulációval vádolta meg az MNB-t. Matolcsy szerint csak “egyetlen esetben lehetséges az, hogy a jegybank ilyen előrejelzést ad a magyar államadósságra, ha azt hallották valahonnan, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése esetén újból megugrik Magyarország államadóssága.”

Matolcsy az elemzést példátlannak és erkölcstelennek nevezte, mint ami „nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak.” Miután az MNB visszautasította Matolcsy vádjait, a sajtó fokozott érdeklődéssel várta, hogy a jegybank péntekre meghirdetett sajtótájékoztatóján mi hangzik el.

A jegybank stábját támadja Matolcsy

A Orbán-kormány így már nem csak személyesen Simor András távozó jegybankelnököt - aki végkielégítést nem kap, és fél évig nem vállalhat munkát hazai pénzintézetnél - vette erőteljes “tűz alá”, hanem már a jegybank szakmai stábjával szemben is frontális támadást nyitott. Így a folyamatos politikai támadások, offshore-lovagozások után, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmányát  követően, amely egy rendőrségi büntetőfeljelentést is maga után vont, immár a szakmai munkát végzők munkáját is megkérdőjelezik.

Ez pedig azért is jelenthet problémát, mivel a jegybankban  dolgozik az ország legfelkészültebb pénzügyi elemző gárdája, emiatt a jegybank a közgazdász-elemzők elit intézményévé vált.  Ha a szakmai stábot is megnyirbálják, akkor romlik az MNB előrejelzési, modellezési képessége, megnehezítve a gazdasági folyamatok pontos feltárását és értékelését.