A kormány vezető politikusai a héten több fórumon is megerősítették, hogy újabb devizahiteles mentőcsomagon dolgoznak. A hvg.hu információ szerint gyakorlatilag minden devizahitelt forintosítanának, a részletek még kidolgozatlanok. A jelzések alapján egy biztos: a jegybanknak kulcsszerepe lehet.

A HVG a héten azt írta, hogy 200 millió euró körüli áron az állam megvásárolná a Vodafone-t annak érdekében, hogy az állami mobilszolgáltató tervét mégis tartalommal tölthessék meg. A telefontársaság sietve cáfolt: a hír kacsa. Ezt megelőzően a Népszava írt arról, hogy a kormány a Kürt Zrt-vel egyeztet az elektronikus útdíjrendszer megvalósításáról. A Kürt Zrt. is tagadott.

Pénteken Orbán Viktor és Tarlós István megkötötték a „Budapest 21” nevű megállapodást, melyben rögzítették, hogy a kormány 104 milliárd forintértékben átvállalja a főváros adósságát, május végéig megállapodnak a BKV Zrt. adósságának rendezésében, augusztus végéig pedig arról, hogy a kormány miképp támogatja a fővárost a 4-es metróberuházás túlköltésének a finanszírozásában. A szerződésből az is kiderül, hogy egyelőre nem lesz dugódíj, és hogy a fővárosi fejlesztéseket közösen készítik elő, összehangolva a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklus forrásainak a felhasználásával.

Visszavonta György István, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes azt a javaslatát, melynek értelmében a közvilágítási közművek kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban lehetnek. A javaslat tartalmazta azt is, hogy ha a tulajdonossal nem jön létre megegyezés, akkor az állam kisajátíthatja a közműveket.

Első fokon a közműszolgáltatóknak adott igazat a bíróság azzal kapcsolatban, hogy az év elejétől bevezetett új költségek (közműadó, tranzakciós illeték, a Robin Hood-adó kulcsának emelése) elfogadhatóak-e a közműszámlában indokolt tőke- és működési költségként. A Magyar Energia Hivatal (MEH) a fogyasztói díjmegállapításkor ezeket a költségeket nem ismerte el. Amennyiben a bíróság másodfokon is az energiacégeknek ad igazat, elúszhat a kormány tíz százalékos rezsicsökkentésének a hatása, hiszen a fenti költségeket a cégek továbbterhelhetik a fogyasztókra.

15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatóját és öt társát a Kaposvári Törvényszéken kedden kezdődött perben. A vád szerint Kocsis Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselővel bűnszervezetet hozott létre, és olyan szerződéseket kötöttek, amivel vagyonvesztést okoztak az állami cégnek.

Kötött bizonyítási eljárás lép életbe a 2006. szeptembere óta szerzett vagyon esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonosodási vizsgálatánál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre. A szerzés tényének és időpontjának igazolásául ugyanis csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak.

Megsértődött al-Valid bin Talal herceg, a szaúdi uralkodócsalád tagja, amiért a Forbes pénzügyi magazin csak a 26. helyre sorolta a szupergazdagokról összeállított listáján. A herceg szerint pontatlan adatokat használtak fel, ezért azt kérte, hogy vegyék le a listáról.

Hét képe: Matolcsy György, a jegybank új elnöke és Balog Ádám új alelnöke átveszik a megbízást Áder Jánostól. Ezzel párhuzamosan Pleschinger Gyula, az NGM államtitkárát is bekerült a jegybanki monetáris tanácsba. Matolcsy első lépésével csökkentette a fizetéseket, majd jogköröket vont meg az alelnököktől. A Heti Válaszban azonban továbbra is folytatja jegyzetsorozatát.

Stiller Ákos

Hét mondata - Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról, hogy miért nem számolt be a  múlt heti moszkvai útjáról:  "Nem akartunk titkolózni, egyszerűen szerencsétlenül alakult a helyzet. Az MTI tudósítója szabadságon volt, én pedig visszatérésem után a jegybankelnök kinevezése körüli ügyekkel voltam elfoglalva.”