szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha már mi finanszírozzuk, legalább elmondhassuk a véleményünket – mondta Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdaságpolitikai fórumán. A vállalkozók elvárásai: a rendszerváltás utáni baklövések kiigazítása, hitelélénkítés, a termelő- és értékteremtő munka támogatása.

Ha az elmúlt 4 évet nézzük, akkor Magyarország „piros vonal alatt van” a gazdasági válság kibontakozása óta: 2008-hoz képest mínusz 5 százalékon áll a nemzeti össztermék – mondta Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évadnyitó gazdaságpolitikai fórumán a megnyitóbeszédében.

Magyarország volt az egyetlen, mely a válság kirobbanását követően nem tudott anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni, az állam is kénytelen volt kivonulni a piacról és csökkenteni kiadásait.

A vállalkozások baklövések kiigazítását várják: a privatizáció hibáit, azt, hogy a pénzügyi szektor nagy része felett elvesztettük befolyásunkat, és hogy magánmonopóliumok alakultak ki, miközben a hazai tulajdonos leértékelődött.

Az MKIK elvárása, hogy a munka és az értékteremtés kerüljön a központba. A foglalkoztatási szabályok átalakuljanak, a segélyezés a munkakeresésre ösztönözzön, a „nyugdíjrendszerből kivegyük az anomáliákat”. Az egészségügynek és az oktatásnak, a közigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak, valamint a versenyszabályozásnak és a gazdaságszervezésnek is nyugati mintára kell működnie. A kamarának azért van véleménye, mert „a vállalkozók adójából történnek ezek a változtatások”.

Hitelezés, uniós források

Parragh szerint minden ország vissza tudta a válság előtti szintre vinni a hitelállományát, nálunk kiszáradtak a hitelezések, a hitelállomány 36 milliárd euróról lement 20 milliárdra. A magyar bankrendszer 89 százaléka volt külföldi tulajdonban 2009-ben. A hitelezés nagyobb része a külföldi tulajdonú bankoktól származik, ami nekünk egyáltalán nem jó. Az előző negyedévben tovább csökkent a hitelezési képesség és hajlandóság. Radikális takarékszövetkezeti átalakítással komoly áttörést lehetne szerinte elérni a hitelezés területén. Parragh szerint egyetlenegy pozitív tendencia van: az alapkamat csökkentése.

Magyarországon a GDP előállításában a kkv-k mindössze 30 százalékkal vesznek részt, ez alacsonyabb, mint az európai átlag. Ha 30 százalékkal meg tudnánk emelni a termelékenységet, ez megduplázhatná a béreket is.

Magyarország kudarcosan használta fel az uniós forrásokat. Rossz volt a célmeghatározás, rosszul működő közreműködő intézményrendszer van, az ötezer fő alatti települések problémáját egyik kormány sem tudta megoldani, a mostani sem. A teljes magyar GDP fele a közép-magyarországi régióban keletkezik, a többi régió csúszik lefelé. Míg a cseheknek és a szlovákoknak az EU leggazdagabb régiói között is van keresnivalójuk, nekünk ebben a csoportban egy régiónk sem szerepel, a legszegényebbek között viszont 4 régiónk is található.

Bürokrácia, külgazdaság

A növekedés reálgazdasági alapjai nem jók. A belső fogyasztás stagnál vagy csökken 2006 óta. A külpiacaink bizonytalanok, a beruházások történelmi mélyponton vannak. „Nagyon nehéz innen elmozdulni.” A bürokráciával is komoly gondok vannak, újranő, mint a hidra – mondta Parragh, aki szerint komoly probléma a végrehajtó hatalom és a politikai döntéshozók közötti disszonancia. „Sok olyan politika ígéret van, amit komolyan gondol a kormányzat, de végül másképp potyog ki a rendszerből, mint ahogy várható volt.”

Parragh szerint vannak fontos eredmények is. A kormányzat elkezdte és néhány helyen végrehajtotta az alrendszerek átalakítását, ami az egész magyar társadalom érdeke. A szakképzésben jó volt az átalakítás iránya, a felsőoktatást végig kell vinni, a munkaerőpiac átalakítása is tetszik a gazdasági szereplőknek. Fontos a foglalkoztatottság megőrzése is. Recesszió idején ez már önmagában is nagy siker, amiből jelentős elmozdulást akkor lehet elérni, ha lesz gazdasági növekedés. Örömteli, hogy a közmunkában foglalkoztatnak embereket, de ennek az lenne a lényege, hogy „az exitje a magánszférába nyíljon”.

Fontosnak tartja a külgazdasági együttműködést, kivitelünk 80 százaléka az EU-ba irányul. A Kárpát-medence mint üzleti régió újraépíthető, a keleti nyitás támogatása azért fontos, mert ott “bődületes növekedés” látható. Óriási a vállalkozói érdeklődés, 50-100 vállalkozó valós érdeklődéssel van ott a keleti tagozatoknál.

Köz- és felsőoktatás, szakképzés

„Tavaly novemberben olyan koncepciót tettek le az asztalra, hogy a felsőoktatásban a gazdaság igényeit is figyelembe kell venni. Ha már mi finanszírozzuk, legalább a morgás joga legyen meg nálunk” – emelte ki Parragh. Elfogadhatatlan, hogy a diákok 30-40 százaléka nem kapja meg diplomáját, mivel nincs nyelvvizsgája. A természettudományos szakoknál fontos a gyakorlatorientáltság, és fontos a valódi pályakövetés.

A kormányzati alrendszerek átalakításában leginkább a szakképzés területén van siker Parragh szerint. „Akkor adunk igazi esélyt egy asztalostanulónak, ha megtanulja az asztalosszakmát, a gyakorlati oktatás a fontos” – mondta Parragh, aki hozzátette: a válság ellenére javult a saját szakmájukban elhelyezkedők száma.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!