Az államháztartási hiányra vonatkozó maastrichti előírás, azaz a GDP-arányosan 3 százalékos vagy az alatti deficit idén mindenképpen teljesíthető, és a növekedés akár 2 százalékot is elérhet, de biztosan pozitív tartományban lesz – vélte Kovács Árpád.

A Költségvetési Tanács elnöke elmondta: idén a magyar gazdaság kulcskérdése a növekedés beindulása, középtávon pedig az, hogy a GDP-arányosan most 17,2 százalékos, a régióban legalacsonyabb beruházási ráta mikor emelkedik legalább 20 százalék fölé, mert csak ez, vagy ennél magasabb beruházási hányad eredményezhet tényleges bővülést a magyar gazdaságban.

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a konferencián arról szólt: Budapest, de egyben Magyarország regionális szerepét is nagyban erősíti az a tény, hogy számos multinacionális vállalat Magyarországra, nemegyszer Budapestre hozta kutatási-fejlesztési központját a szakképzett magyar munkaerő, a kiváló szakmai, főleg mérnökgárda miatt. "A magyar innovációs rendszer erőssége az emberi tényező" – mondta az államtitkár.

Magyarország ennek megőrzése, továbbfejlesztése érdekében a kutatási-fejlesztési (K+F) kiadásokat a GDP-hez mérten a mostani 1,2 százalékos mértékről 2020-ra, a következő uniós költségvetési ciklus végére 1,8 százalékra szeretné növelni – hangsúlyozta Turóczy László.

Szabadföldi István, a Budapest Nemzetközi Üzleti Központ Szövetség elnöke elmondta: a szervezet még 2001-ben felmérést végzett felmérést végzett a nemzetközi vállalatok körében, ennek alapján a cégek 69 százalékának volt regionális központja és ebből 44 százalék Budapestre tette a regionális centrumát. A magyar fővárost a rangsorban Bécs követte 24 százalékkal. A 2001-es felmérés alapján az derült ki, hogy a regionális központ kiválasztásának legfontosabb szempontjai a költségtényező és az életminőség.

A konferenciát követő sajtótájékoztatón Arne Gobert, a Német Üzleti Klub elnöke elmondta: a magyar munkaerő képzettsége továbbra is jónak mondható, de Budapest regionális központ szerepének erősítése miatt a jövőben a magyar munkaerő oktatására továbbra is nagy hangsúlyt kell helyezni, és javítani kell az alkalmazottak nyelvtudását.