A rendszerirányító szerint az átállítással megközelítőleg az ország egynapi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.

A Mavir szerint Magyarországon 1980 óta működik a rendszer, a mindenkori fogyasztási adatok alapján a tavaszi óraátállítást követően 1-4 százalékkal (1000-5000 MWh) csökken a fogyasztás, az októberi visszaállítás pedig nem okoz többletfogyasztást, így éves szinten 100-120 GWh-val kevesebbet fogyaszt az ország.

Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954–57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, 1958 és 1979 között a rendszer szünetelt, majd 1980-ban vezették be újra. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011-ben megszüntette az óraátállításokat.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.