Az ismert kínai mondás szerint, ha van egy barátod, adj neki halat, de ha igazán szereted, akkor tanítsd meg halászni. Valahogy így van ez a gyermekkorban kapott zsebpénzzel is, azaz a szülő nem akkor tesz jót a gyermekével, ha "kitömi" pénzzel, hanem akkor, ha megtanítja, hogyan is bánjon vele - írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Ha a gyermekek kapnak zsebpénzt, a felnőtt élethez szükséges pénzügyi magatartás kialakulását tekintve rendkívül fontos, érdekes módon mégsem maga az anyagi támogatás a lényeges, hanem a családi kontextus, amiben a gyerek a zsebpénzt vagy a támogatást kapja. Az ördög tehát itt is a részletekben rejlik, nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a szülők mikor, mennyit, és legfőképp hogyan adnak.

Ezen kérdések közül is érdemes kiemelni a "hogyant", a gyermekek pénzügyi szocializációja szempontjából ugyanis fontos, hogy a szülő milyen feltételek mellett adja a zsebpénzt, és hogy ezen feltételek számon kérésében mennyire következetes. Lehetséges feltételként többnyire a házimunka - takarítsd ki a szobád vagy nincs zsebpénz! - vagy a tanulmányi eredmény, esetleg egy-egy tanulmányi vagy sportsiker jöhet szóba. Nem az a lényeg, hogy a gyermek - ésszerű kereteken belül persze - mennyi pénzt kap otthonról, hanem az, hogy ezt az anyagi támogatást ne "ingyen" kapja. A feltételek ugyanakkor nem érnek fabatkát sem, ha a szülők nem következetesek, a kutatók ugyanis azt is kimutatták, hogy a szülői engedékenység negatívan befolyásolja a fiatalok pénzügyileg tudatos magatartását.