Egy öt évvel ezelőtti uniós támogatással készített kutatás kimutatta, hogy Szeged hidrogeológiai adottságai lehetőséget adnak gazdaságosan üzemeltethető geotermikus rendszer megépítésére. Ekkor készültek el a két, egy szegedi és egy újszegedi geotermikus kör tervei.

Az egyetem az akadémia szegedi biológiai kutatóközpontjával és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával konzorciumban nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a beruházás megvalósítására. A tender győztese a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. lett, amely részben pályázati forrás felhasználásával, 3,254 milliárd forintos beruházással 8,9 MW névleges teljesítményű geotermikus fűtési rendszert alakít ki – írta keddi közleményében Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója.

A termálkutakból nyert 85-90 fokos víz hőszigetelt csővezetéken jut el az intézményekbe, ott a meglévő rendszerbe beépített új hőcserélőn keresztül felmelegíti az épületek fűtővizét. Ez a megoldás az időjárástól függően részben vagy egészben biztosítja az intézmények fűtését, szükség esetén pedig kazánokkal fedezik a többlet hőigényt. A geotermikus köröket úgy alakítják ki, hogy azokra később rákapcsolhassák a Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Sport és Fürdők Kft. egyes épületeit.

A fejlesztésnek köszönhetően a gázfűtés költségeihez képest 30 százalékos, évi 80-100 millió forintos megtakarítást lehet elérni - tette hozzá a főigazgató.

Az egyetem honlapján nyilvánosságra hozott, húszéves időtartamra megkötött megállapodás alapján a felhasználók 2014 szeptemberétől évente legfeljebb 85 ezer GJ hőenergiát vásárolnak a Geotermikus Szolgáltató Kft.-től, ezért az első évben nettó 2590 Ft/GJ hődíjat fizetnek. A hődíj árát a szerződésben rögzített - többek között az inflációt és az energiahordozók árát figyelembe vevő - képlet alapján indexálják.