A Bank of Japan két százalékra emelte inflációs célját és havi 7,5 ezer milliárd jen összegben vásárol kötvényeket. A Fed december óta havi 85 milliárd dollár értékben vásárol kincstárjegyeket. A brit kincstár lehetővé tette, hogy a Bank of England átmenetileg átlépje az inflációs küszöböt. 

Eközben az EKB változatlanul hagyta alapkamatát legutóbbi kamatdöntő ülésén és jelezte, hogy a jövőben is csak akkor fog csökkenteni, ha rosszabbra fordulnak a dolgok. Ráadásul lehetővé tette, hogy a monetáris bázis 60 milliárd euróval csökkenjen az elmúlt hónapban, holott az euróövezet minden más nagy gazdasági egységnél jobban rá lenne szorulva a monetáris ösztönzésre.

Európa problémája általában "szuverén adósságszolgálati válságként" fogalmazódik meg. Az viszont, hogy a munkanélküliség 12 százalékos és tovább növekszik, az nem az államadósság mértékének, hanem az elhibázott makrogazdasági politikának tudható be. Európa problémája valójában az aggregát kereslet csökkenése. A szélsőségesen alacsony növekedési ütem pedig megakadályozza, hogy az árakat és a béreket magasabb termelést és foglalkoztatást lehetővé tévő szintre lehessen beállítani. 

A pénzmennyiség-növekedés krízis előtti üteme megtört annak ellenére is, hogy az EKB évi 4,5 százalékos M3 (szélesebb értelemben vett pénzmennyiség) növekedési célt tűzött ki. Németország leszámításával az M3 az euróövezetben öt teljes éven keresztül egyáltalán nem növekedett. Az inflációs várakozások a periférián visszaesetek, Görögország pedig az EKB standard mércéje, a harmonizált fogyasztói árindex tekintetében egyenesen deflációs szakasz felé tart. A nominális jövedelem alakulása messze elmarad a krízis előtti növekedési pályától. Az euróövezet nominális GDP-növekedése (NGDP) pedig, ami a recesszió előtt még átlagosan négy százalék volt, mostanra egy százalék alá esett.

Európa adósságproblémáját a makrogazdaság "félrekezelése" csak tovább súlyosbította. A csökkenő gazdasági teljesítmény rontja ugyanis a szuverén adósságszolgálat fenntarthatóságát. Az ebből következő kötvény-kibocsátási nehézségek pedig megszorításokra kényszerítik az európai kormányokat, ami csak tovább súlyosbítja a recessziót. 

A leginkább eladósodott országok - Görögország, Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország NGDP-növekedési pályája legalább tíz százalékponttal marad el a krízis előtti trendvonaltól. Nem nehéz belátni, miért jelent ez gondot az adósságtörlesztés szempontjából: ha a gazdaság egy tizedével teljesít gyengébben, mint amire öt évvel korábban számítani lehetett, akkor az adósság mértéke is meghaladja a tervezett szintet.

Az EKB tétlensége nem magyarázható sem hatásköri korlátokkal, sem az alkalmazható eszközök hiányával. Lenne ugyanis egy, az EKB mandátumával teljes mértékben összeegyeztethető megoldás: a Fed által alkalmazotthoz hasonló "Evans-szabály", ami lehetővé teszi kötvények vásárlását és zéró-közeli alapkamat alkalmazását mindaddig, amíg az infláció 2 százalék alatt marad, megáll a munkanélküliek számának növekedése és 10 százalék alá csökken a munkanélküliségi ráta - írja a Bloomberg üzleti hírportálon közzétett cikkében Evan Soltas.