Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A jelen hitel- és adósságválság nem egyedi eset, a történelem bizonyos időszakonként kitermeli a maga hitelpiaci összeomlását – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja. Az eseményekért a gazdaság szinte valamennyi szereplője felelős, így nem meglepő, hogy a túlzott mértékű hitelezésen és lakásépítésen végül mindenki veszít – legtöbbször azonban eltérő mértékben.
A kör az állammal és az építőipari vállalkozásokkal kezdődik, akik az építőipar felfutásában érdekeltek. Társadalompolitikai okok, választói elégedettség és a GDP-növekedési kényszer is belejátszik mindebbe. Az állami ösztönzők ezután beindulnak, az építőipari vállalkozások pedig hozzálátnak a beruházásokhoz, természetesen hitelből. A bank itt jön a képbe, melynek jól felfogott érdeke, hogy hitelezze az építőipart, melyből első körben jelentős kamatjövedelemre tesz szert. Ez ugyanakkor a hitelezésnek csupán az első ága, ha ugyanis a bank vállalja a lakások felépítésének finanszírozását, akkor a lakások vásárlóinak hitelezését is vállalnia kell, vagyis az építőiparnak adott hiteleknek a lakásvásárlóknak nyújtott hitel a fedezete.
Vagyis ha a bankok belevágnak az építőipari vállalkozások hitelezésébe, akkor már nincs más választásuk, mint hogy a lakosságot is hitelezzék. Így nem meglepő, hogy a bankok a hitelbírálatoknál többnyire "nagylelkűek". A magyarországi devizahitelezés újabb csavart adott a történetnek, amikor a bankok devizaalapon olyan ügyfeleknek is adtak hitelt, akiket forintalapon hitelképtelennek minősítettek.
A történet vége az lett, hogy túl sok lakás épült, túl sok hitelképtelen adós kap pénzt, a bankok pedig túl sok behajthatatlan forrást helyeznek ki, aminek a vége nem lehet más, mint egy jókora összeomlás. A veszteségeket az egész lánc érzi, építőipari vállalkozások jutnak csődbe, a bank a veszteségeket leírja, a hitelképtelen adós elveszíti lakását, az állam pedig mentheti ki a bankokat és az otthon nélkül maradt adósokat. A "jó hír" ugyanakkor az, hogy mindezen folyamat nem rettenti el a következő generációkat attól, hogy a jövőben ugyanezt az utat bejárják.
