A világpiacon óriási az igény a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, valamint a  kozmetikumok gyártói között a természetes eredetű alapanyagok iránt. Az itthoni gyógynövény-termesztés és -feldolgozás azonban az elmúlt 20 év átgondolatlan privatizációs gyakorlata miatt széthullott, a kedvező adottságokat az ország nem használja ki.

A vadon termő, és - az ipari mákot leszámítva - a termesztett gyógynövények mennyisége a korábbinak alig negyedére csökkent, és ennek a hozzávetőleg évi 2000 vagonnyi tételnek a döntő hányada is olcsó nyersanyagként kerül exportra. Aztán egy része feldolgozva, drága késztermékként kerül vissza a hazai piacra – magyarázta Pallós József Péter.

Az agrártárca nemrég összeállította a nemzeti vidékfejlesztési koncepció megvalósítását leginkább előmozdítható 17 országos szintű téma listáját, közöttük a gyógynövény is  szerepel. Ezért az intézet az öt érintett tárcával és különböző szervezetekkel együttműködve néhány hónapon  belül elkészíti a gyógynövény ágazat megújításának koncepcióját.

A készülő koncepció a vidéki foglalkoztatás helyzetére is kitér – mondta az igazgató. Szerencsés egybeesés, hogy éppen a legelmaradottabb térségekben kiemelkedően gazdag a természet a vadon termő gyógynövényekben. A gyűjtés, válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat - legalábbis időszakonként - biztos munkát. Az intézet most is csaknem 40 kistérségi településsel áll kapcsolatban, ahol szakmai segítséggel a környéken megtermő gyógynövényeket az önkormányzatok például közmunka keretében gyűjtetik össze a helyben lakókkal.

A tanulmány várhatóan még nyár végére elkészül, és a vidékfejlesztési tárcának alapul szolgálhat egy egységes gyógynövény-hasznosítási modell beindítására, amely 3-4 éven belül valósulhatna meg, és többletjövedelmet adhatna az agrárágazatnak – mondta Pallós József Péter.