A kis- és közepes vállalatok nem kapnak hitelt – vagy csak nagyon drágán –, nem tudnak beruházni, nem teremtenek munkahelyet, ami csak mélyíti a recessziót az eurózóna nehezebb sorsú országaiban. A bankok arra hivatkoznak, hogy mindez nem az ő hibájuk, mondván nincs is kereslet a hitelekre, ami meg van, az olyan kockázatos, hogy rendkívül kockázatos lenne megítélni. Ördögi kör, amire ugyanakkor létezik kézenfekvő megoldás Gilles Moec, a Deutsche Bank elemzési igazgatója szerint – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A bankok álláspontja tökéletesen érthető a szakember szerint, amint vonakodnak kockázatot vállalni az eurózóna periféria országaiban. Az olasz kkv-k hatékonysága például a hasonló méretű német vállalatok hatékonyságának még a 70 százalékát is alig éri el, amely adat Görögországban vagy Portugáliában még kiábrándítóbb. Csodálkozunk ezek után, hogy egy bank nem ad hitelt a periféria kkv-knak? De ha egy kis felülről jövő ösztönzésnek köszönhetően mégis adna, akkor elképzelhető, hogy a megnyíló pénzcsapoknak köszönhetően a periféria országok is növekedésnek indulnának?

A Deutsche Bank elemzési igazgatója szerint a válasz igen, a megoldás kulcsa pedig az Európai Központi Banknál (EKB) van, amely két módon is ösztönözhetné a periféria kkv-k hitelezését. Először is érdemes megjegyezni, hogy az európai bankoknak rengeteg felesleges pénzük van, ezeket a pénzeket azonban az EKB trezorjában parkoltatják. Ezekért a betétekért ugyan jelenleg 0 százalékos kamatot kapnak az EKB-től, de még mindig jobb a biztos 0, mint hogy jelentős hitelezési veszteséget szenvedjenek el a portugál vagy épp görög gazdaságban. Viszont ha az EKB negatív kamatot számolna fel, akkor kiugraszthatná a biztonságos menedékből ezeket a pénzeket, és ösztönözhetné a kkv-k hitelezését.

A másik módszer az lenne, ha az értékpapírosítási folyamat felpörögne, vagyis a bankok a hitelekből képzett értékpapírokat eladhatnák. Ekkor a bankok a hitelezéssel bevállalt kockázatot lényegében áthárítanák, így nem kellene a pluszkockázattal szemben plusztőkét, vagyis fedezetet képezniük. Ha az EKB ezeket a hitelekből képzett értékpapírokat befogadná a bankoktól – esetleg mondjuk az Európai Beruházási Bank vagy az európai tőkealap, az ESM is beszállna –, azzal felpörgethetné a hitelpiacot, és segíthetne talpra állítani az eurózóna perifériáját.